L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A szakrális környezet építészeti és tárgyi emlékei (Imre Mária)

építettek.... Ha pedig templomra sem tellett, haranglábakat állítottak fel, 20-25 font súlyú harangocskákkal, hogy legalább ezeknek szava figyelmeztesse őket a gondviselő Istenre". (VESZPRÉMI..., 1975. 36.) A népi hitélet újjáteremtésében kiemelkedő jelentőségű szervezőnek bizonyult Padányi Bíró Márton püspök (1745-1762). Rendszeresen végzett egyházlátogatásai során ismerte meg a rábízottakat. Kormányzása alatt 93 új templom épült, 112 templomot és kápolnát állítottak helyre. (PEHM J., 1934. 127., HERMANN E, 1973. 298.) Püspöksége időszakában a lelki élet a barokk szellemiség jegyében bontakozott ki. Tudatosan törekedett arra, hogy az egyházi ünnepek, a liturgia eseményeit a különféle néprétegek mind szélesebb bevonásával tegye ünnepélyesebbé. Országosan is egyedülálló az a hagyományteremtő kezdeményezés, amely a Szentháromság tiszteletének újrafogalmazását szorgalmazta. Igaz barokk mecénásként támogatta Schmidt József Ferenc kőfaragómestert, aki Pestről Veszprémbe költözött és ott nyitotta meg műhelyét, a Szentháromság szobrok faragása céljából. Padányi Bíró Márton a megújított Szentháromság kultusz jegyében alakíttatta ki az általa épített új templomok és kápolnák ikonográfiái programját. Csaknem minden azidőben készült oltár retabulumán (=oltártáblán), vagy az oltárképén megjelenik a triumfáló, a diadalmas Szentháromság. A püspök Szentháromság imákat is fogalmazott. Az ezekben előforduló háromszoros szentszent-szent kifejezés után a népnyelv ezt az ájtatosságot és a vele kapcsolatos szentmisét szentesnek nevezte el. (Egyes falvak népe a Kapos-mentén, valamint Nagyatád környékén, a legutóbbi időkig így nevezi a Szentháromság tiszteletére mondott imákat.) A Szentháromság kultusz korabeli népszerűségére vall a múzeum birtokában levő, 1795-ből származó „Kaposvári böcsületes fazokas czéhek zászlója". (1. ábra) A hegyesszögű háromszögben végződő nagyméretű selyemzászló a korabeli szokásoknak megfelelően a céh jelvényeként körmeneti célokat szolgált. Hordozását és tárolását megkönnyítendő a selyem felső részét keresztrúdhoz erősítették. A zászlón a képek olaj festékkel készültek. Az egyik oldalon a felhőkön trónoló népszerű céhpatrónus, Szt. Flórián látható római katonaöltözetben, amint egy égő házra sajtárból vizet önt. (vö. 30 oldal, 22. ábra) A zászló másik oldalán a névtelen festő a világegyetem jellegzetes korabeli népi megfogalmazását, a földi és égi szférát jelenítette meg. A keretezett mezőben felül, a kék földgolyón ülő triumfáló Szentháromság XVIII. században kialakult ikonográfiái típusa látható: az Atya, feje felett háromszögletű glóriával, jogarral a kezében, jobbján a Fiú Jézus, piros 375 1. Szentháromság ábrázolás a kaposvári fazekascéh zászlójáról. 1795. (Restaurálás előtti felvétel).