L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001
Pásztorművészet (S. Kovács Ilona)
A tapsonyi borotvatok (43. ábra) formája és a díszítményének szerkezete azonos a jelenleg legkorábbról ismert betyárábrázolással díszített kaposvári borotvatartóéval, ami 1830-ban készült. A Rippl-Rónai Múzeumból betörés során eltűnt darabra is a betyár lába alá az 1830-as évszámot írta a faragó. A párját Malonyay Dezső közli. (44. ábra) A két fedél díszítménye között minimális az eltérés. A virágbokrot nem kerek virágok, hanem apró tulipánok díszítik. Rövid cifraszűr, felhajtott, széles karimájú, magas tetejű kalap, hímzett gatya és hosszúszárú pipa van az alakon. Feltehetően Kosa József pásztor munkája, akit Malonyay „tőrjei régi pásztornak" nevez. (MALONYAY D, 1911. 287.) A Somogyban is megfordult tehetséges faragók közé tartozott Németh Mihály, akinek egy lovas betyárral díszített híres tükrösét a Zselicségben gyűjtötte 1898-ban Herman Ottó. A 45. ábrán látható tükröse 1840 táján készülhetett. Sajnos ennek a faragvány nak is csak a Gönczi Ferenc által készített rajza maradt meg. A faragó személyét ezért bizonytalan meghatározni, de abba a faragókörbe tartozhatott, amelyikbe Kosa és Németh is. Több szál kapcsolja össze ezeket a faragókat, a szabad pásztorélettel való kapcsolat, a börtön és néhányukat a betyárokhoz, például a Sobri Jóskához fűződő személyes viszony. A börtönben úgy tűnik lehetőségük volt faragással tölteni az időt, ennek lesz a következménye egy olyan közös faragóstílus kialakulása, melyet kóborlásaik során elterjesztettek a Dunántúl nyugati és déli területein. A faragványaik között a mángorlók és a borotvatokok mellett fontos helyet kap a tükrös. Az első darabok négyszögletes, kihúzható fedelű lapos dobozok. A formájuk és a felépítésük szinte kínálja a jellegzetes díszítményfelosztást, a főmezőre és szegélykeretre bontást. A tükrösökön hosszú ideig divat lesz ez a mintaelrendezés. A mángorlóikon is széles keretminta határolja a kompozíció különböző egységeit. Tovább fejlesztik a spanyolozás technikáját. Megoldják a nagyobb felületek színezésének a problémáját. Nemcsak a motívumelemek belső részét színezik, hanem a keretminta hátterét is. 41. Mángorló. Spanyolozott, virágokkal díszítve. „1832". Kaposvár. RRM 65.346.1. 42. Borotvatartó. Spanyolozott, címerrel és virágokkal díszítve. Felirata: „1832". Nagydobsza. NM 16631. 351