L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Pásztorművészet (S. Kovács Ilona)

ják és a kívánt méretre, fűrészelik. A szarvhegyből apró szerszámok faraghatók. Az edények palástjául szolgáló szaruhengert további melegítéssel lágyítják és fából faragott lapos kaptafára húzzák. Ily módon a pásztortarisznyába jobban illő edény készülhet belőle. A lapos szarutárgyakhoz: csatokhoz, óraláncokhoz, a szaruhengert felvágják és kiegyenesítik, prés alá téve hagyják kihűlni. Sótartók 16. Sótartó. Karcolt, sárgított. Szarvas pár díszíti. Felirata: „1899". Berzence. NM 33943. 17. Sótartó. Spanyolozott, címer díszíti. Készítette Mecseki János kanász az 1880-as években. Orci. NM 134252. A laposra formált sótartók a somogyi pásztortarisznya nélkülözhetetlen tartozékai. A szarusótartók alaptípusait a zárszerkezetek alapján állapítjuk meg. Összevetve az alföldi és a Felső-Tisza vidéki anyaggal, ahol bonyolult zárszerkezetű sótartók is előfordulnak, a somogyiak igen egységes képet mutatnak, hiszen itt a leemelhető fedelű változatot kedvelik, (16-19. ábra) melyek csak a fedél formájában különböznek egymástól. A fedelet, miként a sótartó alját mindig keményfából faragják, ritkán hagyják díszítetlenül. A legszebb somogyi változatokat, a juhászkampóról és botfejekről már megismert körplasztika, a kosfej, vagy egy egész állat szobrocskája díszíti. A szaruhenger formája ritkán őrzi az eredeti szarv alakot. Mivel a sótartó a faragópásztorok egyik kedvelt faragványa, ezért a forma alakításánál a használati szempont mellett a díszíthetőség is inspirálja őket. A mesterségesen kialakított lapított hengeralak mellett néhány faragó kedveli a bonyolultabb formát, a két keskeny oldalt szögletesre faragja. (19. ábra) így egy-egy vagy három-három keskeny függőleges felülethez jutnak, amit a minta szerkesztésekor más módon is hangsúlyozhatnak. A szaruhengert a szarv világos részéből vágják, aminek az alapszíne sárgás338