L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001
Táj, népcsoportok története, művészeti hatások (Knézy Judit)
26. Kaposhomok község pecsétje 27. Iharosberény mezőváros pecsétje, 1771. hető az a változás, amely a korábbi évszázad anyagi kultúrájához képest bekövetkezett: egyre több a kereskedő, pl. a vasárus, edényes, deszkakereskedő, fehéredényes, könyvárus vagy ruhaeladó nagy, közepes vagy kisebb kalmár sátorban {„vásáros ruha, portékás ,r ), illetve sokféle szabómester („magyar, német, zsidó, asszony ruha, szűr, paplanyos"). (SML 603. XI. Mernyei uradalom, Vegyes számadási iratok.) A vásárok maradtak a XIX. század végéig a parasztság mozgékonyabb elemeinek legfontosabb eladási, beszerzési alkalmai, ismeretszerzés, családi találkozások, fiatalok ismerkedési lehetőségei is. Ahogy nőtt a vásárok hálózata, egyre közelebb kerültek a kevésbé mozgékony, fogattal nem rendelkező vásárló polgárokhoz. Mind a vásárokon, mind a piacokon, a falusi és városi üzletekben a XIX. század közepétől kezdve egyre inkább megjelentek a gyári termékek, amelyeknek formája, díszítése óhatatlanul is alakították a népművészetet. Különféle stílushatásokat egyszerre vagy felváltva is közvetítettek, ezenkívül a gyári módszereknek megfelelőbb, a hagyományostól eltérő díszítésmódokat is. Somogy megye népessége a XIX. század elején is erőteljesen hagyományőrzőnek mutatkozott. A XIX. század végére azonban meglazultak a kötődések a hagyományosnak tartott formákhoz, díszítésmódokhoz. A felgyorsuló élet- és munkatempó, az értékesítési lehetőségek szélesedése, az ízlés gyorsabb változása utat nyitott a készen vett gyári termékek háztartásba való bekerülésének a házilag készítettek formavilágába. A két világháború közötti és az 1945 utáni időszak a paraszti életmód gyökeres átalakulásának, megszűnésének, de a népművészet késői utóvirágzásának, és elhalásának is ideje. Másutt ragaszkodtak, amíg csak tudtak a meglévő készletekhez, tradíciókhoz (Dráva-menti horvátok), ismét mások fokozatosan hol egyik, hol másik „kincsüket, részüket" hagyták el és - az idők szavára - szegényebbé váltak. A népművészet tudatos gyűjtésének, megörökítésének, felkarolásának, ápolásának szakemberei Somogy megye területén is nagyon sokat tettek a XIX. század végétől napjainkig, hogy a művészkedő somogyiakról minél többet őrizzenek meg az utókor számára. Knézy Judit 28. Kékfestő nyomódúc a kaposvári Frászt műhelyből. RRM 69.88.67. 32
