L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001
Hímzések–csipkék régen és ma (Varga Marianna)
Öltözködést és lakást díszítő hímzések a XX. században Karád 19. Mívesen kidolgozott, pamutos vászonból való, fehérrel hímzett férfiing az 1900-as évek elejéről. A gomblyukpánt, a kézelő, a gallér hímzésének mintája hasonlóan tervezett, de eltérő megoldású. Karád. NIT 3/136. 19. Férfiing részlete. Keresztszemes technikával, piros fonallal kivarrott kézelő. Pat. RRM 1353. A hímzett férfiingeket maguk szőtte kender vagy pamutos vászonból készítették a XX. század első évtizedeiben. A karádi hímzéseket előrajzoló asszonyokról nem maradtak fenn adatok. Sok mintát ismertek, melyeket régen lúdtollal és kékítővel írtak a vászonra. Ezen a tájon az volt a szokás, hogy a menyasszonyos háznál összegyűltek a menyasszony barátnői, és a vőlegény számára egy-egy díszesen kivarrott, fehérrel hímzett férfiinget készítettek. (21. ábra) Átnézve a Néprajzi Múzeum, a Rippl-Rónai Múzeum és a Népi Iparművészeti Tanács textilgyűjteményét, a legszebben kivitelezett hímzett ünneplő férfiinget az utóbbi gyűjteményben találtam (NIT 3/136.). Az ingeket Tautner Ilona az 1920-as években gyűjtötte Karádon, és az 1960-as években néhányat megvételre felajánlott a Népi Iparművészeti Tanácsnak. A hímzett férfiing feltehetően a századfordulón készült pamutos vászonból. A vállfoltos-pálhás ing szabása, varrása figyelemre méltó gondossággal készült. Kézzel varrott, különösen szépen ráncolt a gallér alatt, a vállfoltnál és a kézelőnél. Az ingmell, a borítás, a gallér, a kézelő mintája más és más, de a szélek befejezése hasonló. Az aprólékos gondossággal kivitelezett hímzésnél felmerül a kérdés, hogy feltehetően az egyes csíkokat az ingmellre, gallérra és a kézelőkre előre elkészítették, és ezt utólag farkasfoggal való tűzéssel erősítették az ingre. Erre utal a hullámvonalas paszpallér közé beállított virágmintás hímzéscsík az ingmellen. A gomboláspánt mintája azonos a gallérral, de feltehető, hogy a felerősítés után varrták ki a három gomblyukat és lyukhímzést. Ez az utólagos megoldás olyan hatást hozott létre, mintha az ingmell hímzését nem utólag illesztették volna az ing elejére. (NIT 3/136.) (19. ábra) A férfiingek gallérját és kézelőjét az 1900-as években piros pamutfonallal keresztszemes technikával is hímezték. (20. ábra) A Rippl-Rónai Múzeum gyűjteményében az egyik legszebb lóheres mintájú kézelőpárt 1923-ban gyűjtötte Gönczi Ferenc. (22. ábra) Az 1920-as évekből való lapos lyukhímzéssel kivarrott zsebkendő (RRM 2934.), 1924-ben a négyféle mintájú horgolt kendő (RRM 10.922.) 1938-ban már „tálcakendő" meghatározással került a textilgyűjteménybe. Ez utóbbiak feltételezhetően arra utalnak, hogy a helybeli kézimunka oktatás hatására készült munkák. 264