L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Táj, népcsoportok története, művészeti hatások (Knézy Judit)

13. Kaposvár látképe szürke A Zselic keleti részének katolikus magyar és német falvai inkább magyar marhákkal, 1850. a Kapos-mentével tartottak gazdasági, részben családi, kulturális RRM F 34 197. kapcsolatokat. Az északnyugat zselici magyar református közsé­gek a Kapos-mente nyugati részén levő, és a Rinya-mente refor­mátus népcsoportjaival kereskedtek, tartottak családi kapcsolato­kat, és a Kaposvár és környéki (pl. Nagybajom, Sárd, Mérő) vásá­rokra jártak. A Szigetvidék gazdag református falvai gabonájukat Szigetváron és Pécsett értékesítették. Az 1850-60-as években oly virágzó fuvarozási lehetőségeiket még a vasút építéséig ki tudták használni jó lovaikkal. Csurgó és környéke népe közel lévén a ka­nizsai piacokhoz, itt megfelelően tudta értékesíteni állatait, termé­nyeit. A csurgói gazdasági tanárok segítségével itt alakult az első paraszti tejtermelésre szakosodott körzet a XIX. század végén, Sarkadon és Alsókon. (KIRÁLY I., 1962.) A Rinya-mentén a XIX. század második felében fuvarozással, lótartással, csikóneve­léssel, marhaeladással tettek szert a gazdák a legnagyobb jövede­lemre, a Dráván túli vásárokra is lejártak. A sertéseladás ekkor va­lamivel kevesebb hasznot hozott. Ezek a régi gazdák (az egykori egész és féltelkes jobbágyok jómódú utódai) gazdagságukkal, a ha­gyományok betartásával ekkor még hangadói voltak a faluközös­ségeknek. (14. ábra) Az első világháború után új piacokat, lehető­22

Next

/
Oldalképek
Tartalom