L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Táj, népcsoportok története, művészeti hatások (Knézy Judit)

13. Kaposvár látképe szürke A Zselic keleti részének katolikus magyar és német falvai inkább magyar marhákkal, 1850. a Kapos-mentével tartottak gazdasági, részben családi, kulturális RRM F 34 197. kapcsolatokat. Az északnyugat zselici magyar református községek a Kapos-mente nyugati részén levő, és a Rinya-mente református népcsoportjaival kereskedtek, tartottak családi kapcsolatokat, és a Kaposvár és környéki (pl. Nagybajom, Sárd, Mérő) vásárokra jártak. A Szigetvidék gazdag református falvai gabonájukat Szigetváron és Pécsett értékesítették. Az 1850-60-as években oly virágzó fuvarozási lehetőségeiket még a vasút építéséig ki tudták használni jó lovaikkal. Csurgó és környéke népe közel lévén a kanizsai piacokhoz, itt megfelelően tudta értékesíteni állatait, terményeit. A csurgói gazdasági tanárok segítségével itt alakult az első paraszti tejtermelésre szakosodott körzet a XIX. század végén, Sarkadon és Alsókon. (KIRÁLY I., 1962.) A Rinya-mentén a XIX. század második felében fuvarozással, lótartással, csikóneveléssel, marhaeladással tettek szert a gazdák a legnagyobb jövedelemre, a Dráván túli vásárokra is lejártak. A sertéseladás ekkor valamivel kevesebb hasznot hozott. Ezek a régi gazdák (az egykori egész és féltelkes jobbágyok jómódú utódai) gazdagságukkal, a hagyományok betartásával ekkor még hangadói voltak a faluközösségeknek. (14. ábra) Az első világháború után új piacokat, lehető22