L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Gyermekélet, gyermekjátékok (Szapu Magda)

22. „Kocsi". Gyalulatlan fenyőből házilag készült szekér, kerekei félbe vágott cérnaorsók. Csurgó. VM 23. „Szőrlabda". Pogány szentpéter. „Rongylabda". Pátró. Az előbbi inkább a fiúk, az utóbbi főként a lányok játékeszköze volt. TGYM 72.58.8., 71.55.1. 24. Gesztenyéből készült játékfigurák. Marcali. MVHM79.7.20., 79.7.25-30. ket a modern labdajátékok veszik át. Megnőtt az iskolás eredetű szobai játékok közkedveltsége, különösen a kitalálós vagy a beugrató-nevettető típusok népszerűsége. (KATONA I., 1979.) „Mihelyt a gyermek járni kezd, már húzogat valamit maga után, ha mást nem, egy madzagra fűzött fadarabot, karikát, edénydarabot" - írja Gönczi. (GÖNCZI E, 1937. 190.) Később pedig már maga készít, farag egyszerűbb tárgyakat. A szakirodalom funkcionális szempontból megkülönbözteti egymástól a játékszereket és a játékeszközöket. Az utóbbiak ugyanis önmagukban alkalmatlanok a játékra, és a velük való játék csak meghatározott szabályok szerint zajlik. Ilyenek például az ügyességi és sportjátékok eszközei (ütők, botok, fagolyók stb.). A játékszereknek számtalan változata, formája, csoportja, típusa van. Anyagunk Lázár Katalin felosztását követi. (LÁZÁR K., 1990. 545-560.) A századforduló, századelő parasztgyermekei körében városi, gyári eredetű, polgári ízlést tükröző játékot nem találunk. A játékszereket a gyermekek maguk, vagy számukra szüleik, testvéreik készítették. De játékszer lehetett egy természeti tárgy is, amelyet nem, vagy alig kellett átalakítani. Ilyen volt például a fű, a falevél, a virág. A pitypang virágát elfújták, a levéllel csattogtattak. A bogáncsból bútor készíthető, a cseresznyéből fülbevaló. Friss szalmából gyűrűt, láncot, karperecet fontak a lányok. A lánc, a koszorú elkészítéséhez a mezőn búzavirágot, pipitért, gyermekláncfüvet szedtek. A fiúk tavasszal, falevéllel vagy rozs szárával sípoltak. Kedvelt szórakozásuk volt az ürgeöntés, az így fogott állat lábára madzagot kötöttek. A szarvasbogarat cérnával „fogták be". A somogyi eszközös játékok egyik csoportját a tárgy készítő játékok alkotják. Az országosan elterjedt játékszerek kevés helyi sajátosságokat mutatnak. A játékszerek olyan tárgyak, melyekhez a gyermeknek személyes kapcsolata alakul ki, olykor a játszótársat is helyettesíti. A tájra, közösségre jellemző jegyek a környezet-adta anyagban jelentkeznek. A szerepjátékokban a lányok játékbútoraikkal, konyhaeszközeikkel a ház asszonyát, a fiúk gazdasági eszközeikkel, szerszámaikkal inkább a ház urát utánozzák. Az utánzó játékszerek tulajdonképpen a szerepjátékokban fordulnak elő. A gyermek otthoni környezetét mintázta meg: homokból vagy sárból házat épített, kenyeret és pogácsát sütött. Kukoricacsutkából készült a kút, az istálló, a disznóól - a hidas. Homok és kavics volt az ételek alapanyaga, fűszere, a boltos árukészlete. Az ügyesebb kezű fiúk fúrtak, faragtak; a lányok szőttek, varrtak és hímeztek. Fából készültek a fiúk gazdasági eszközei, szerszámai: a kapa, ásó, gereblye, fűrész és fűrészbak, létra, saroglya, 504