L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Fémművesség (Balázs György)

SA FÉMMŰVESSÉG A népművészet, népi díszítőművészet fogalomköre meglehető­sen nehezen megfogható terület, vizsgálata nehéz feladat elé állít­ja a kutatót: a ma múzeumlátogatóinak, olvasóközönségének kell közvetítenünk a múzeumok holt anyagát, letűnt korok embereinek életébe, gondolatvilágába kell beférkőzni ahhoz, hogy megfejthes­sük, mit is akart kifejezni egy-egy tárgy elkészítésekor az, aki geo­metrikus vagy virágmintákkal díszítette azokat. A fémművesség­ről szólván, vas, bádog, réz eszközöket vizsgálván a kérdés még ne­hezebb: ezeket a népművészet körébe vonni igen bajos dolog. A vas megmunkálása mindig is erre képzett mesteremberek, a kovácsok, vas verők feladata volt, munkájuk során anyagszerűség, az alkalmazott technikákat illetően a célszerűség vezette őket. Mesterségbeli fogásaik, technikai, formai megoldásaik eléggé kö­töttek, egyrészt a megmunkálandó anyag, másrészt a mesterség­beli tudás átadásának, átvételének hierarchikus rendje miatt is. Ez a késő középkorban létrehozott, s 1872-ig működő céhek rendsza­bályozott, minden területen kötött időszakában még inkább érvé­nyes. A vasművesség két fő ága közül a fentiek nemcsak a kovácsolt­vas eszközöket előállító kovácsokra vonatkoznak, a vasöntés mes­terségbeli fogásai, alkalmazott technikái még inkább kötöttek, a munka jellege miatt nagyobb szervezeti egységben folynak, ma­nufakturális, illetve később gyári keretek között. Míg a kovács munkájára, a kovács által készített eszközökre nem jellemző a na­gyobb mérvű kereskedelem, a manufakturális, de főként a gyári előállítású öntöttvas termékek szinte kizárólag kereskedelem ré­vén jutottak el a használókhoz. Fokozott mértékben érvényes ez a vasbányával és kohóval nem rendelkező területeken, gyakorlati­lag az ország nagyobb, belső részén. A gazdálkodás tárgyai, a paraszti használatban lévő munkaesz­közök alapvetően fából készülnek, de munkavégzésre alkalmas ré­szük legtöbbjüknél vasból kovácsolt. A munkaeszközökön, hasz­nálati tárgyakon a díszítés nem általános, nem funkcionális, a kéz­zel való megfogás felületein a használatot zavarná. Egyes helye­ken mégis némi faragással, egyéb módon való díszítéssel látják el azokat a tárgyakat is, amelyeket használnak, így azoknak funkcio­1. Kapa. Hódoltság kora. Barcs-Vár. DM90.2.178. 2. Ekepapucs. Római kor. Barcs-Szilitanya. DM93.1.351. 3. Köpus véső. Római kor. Barcs-Szilitanya. DM90.1.350. 309

Next

/
Oldalképek
Tartalom