Varga Éva: Kozma Andor • Életem, 2001

múzeumgründolási akcióját. így került a család több neves tagjának (köztük a két költő-testvér apjának, Kozma Sándornak, az első magyar királyi főügyésznek és nagybátyjuknak, Kozma Ferencnek, a magyar lótenyésztés reorganizátorának) hagyatéka 1940-ben múzeumunk, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága jogelődjének gyűjteményébe, Gönczi Ferenc védőszárnyai alá. A múzeum eredeti elképzelések szerinti megvalósulását a második világháború kitörése akadályozta meg. A háború következtében a Kozma-hagyaték jelentősebb anyagi értéket képviselő tárgyainak egy része elveszett. A kéziratok, könyvek, újságcikkek, folyóiratok s egyéb dokumentumok azonban — sérülékeny mivoltuk ellenére — átvészelték a nehéz időszakot, s a megmaradt tárgyi anyaggal együtt jelenleg is megvannak a megyei múzeum újkortörténeti gyűjteményében. A háború után bekövetkezett változások aztán egyszeriben elsöpörték a korábbi hivatalos, konzervatív érték-hierarchiát, amelyben elsősorban a nemzeti hagyományok irodalmi képviselői töltöttek be központi szerepet. A Kozma család korábban ünnepelt költői, országos névre szert tett tagjai egy csapásra tabu alá kerültek, hagyatékuk egészen az 1980-as évek közepéig nem keltett érdeklődést. Ekkor vette kezdetét — Gönczi Ferenc leltára alapján - az egykori anyag számbavétele, szakleltározása, a múzeum különféle gyűjteményeiben kallódó tárgyak összeszedése. Az 1990-es évektől életművének reneszánszát éU szakmai berkekben az első főügyész Kozma Sándor. S ennek kapcsán nőtt meg ismét az érdeklődés a hagyaték iránt is.