Ábrahám Levente: Természeti örökségünk • Somogy megye élővilágának állandó természettudományi kiállítása, 1999

A

z cg\'ik ilyen, külalakjában nem valami szép gyepvasérc darab belsejéből került elő hazánkban a legnagyobb, csodálatos égszínkék színű vivianit kristály, mely kb. fél cm nagyságú. SíS^I?^ A

földtörténeti időket, időszakokat bemutató utolsó vitrinben kaptak helyet a ma Somogy felszínét borító kőzetek. Külső-Somogyban, a Zselicben és a Marcali-háton nagy területeket borít a lösz, melyben a különböző alakú mészkiválásokat nevezik löszbabáknak. Belső-Somogyot nagyrészt folyami eredetű homok fedi. A lápokban, oxigéntől elzárt környezetben keletkezik a tőzeg és a gyepvasérc is. Nagy tőzegtelepek a Balaton déli partvidékén, a Nagyberekben találhatók. Gyepvasércre elsősorban a patakok mentén lelhetünk rá. A negyedidőszak ősföldrajzi képet a jégkorszakkal jellemezhetjük. A mintegy 650 ezer évig tartó jégkorszak sem azonos időszak, hiszen meleg ún. interglaciálisok és hideg glaciális időszakok követték egymást. Ekkor a jellegzetesen nagy testű állatok együtt éltek már itt a mi emberelődeinkkel. A kiállításon mamut-, barlangi medve-, őstulok csontmaradványok képviselik ezt az időszakot. Az ősmaradványok tanúsága szerint a mamut egyáltalán nem volt ritka élőlény ekkor Somogyban. A hazai legteljesebb őstulok maradvány a nagybajomi homokbányából került elő. A jégkorszak után a Kárpát-medence növény- és állatvilága főként déli irányból, délnyugatról és délkeletről települt vissza. homok 2 mm-0.2 mm lösz < 0.2 mm ÚJIDŐ - NEGYEDIDÖSZAK