Ábrahám Levente: Természeti örökségünk • Somogy megye élővilágának állandó természettudományi kiállítása, 1999

A

Középidő kőzetei a paleozóos képződményekhez hasonlóan Somogy megyében csak a mélyfúrások során váltak ismertté. A medencealjzatban a legnagyobb tömegben megjelenő kőzetek (mészkő, dolomit, márga) elsősorban a triász időszakból származnak. A térségben, a Mecsekben és a Bakonyban, e földtörténeti idő képződményei széles körben elterjedtek. A Középidőben jórészt tenger borította a somogyi területeket, melyek jellegzetes ősmaradványai a különféle csigák, kagylók és a tintahalak, poli pok rokonai, ammoniteszek voltak, mogy területét borító trópusi, mélv és sekély tengerekben is rendkívül gazdag kagyló és csigafauna élt. A Felső-triász kor jellemző kagylótípusa a Megalodus. Itt látható a hazánkban található dinoszaurusz tojások egyike az A Sois, mely egy Tarboszaurusz megkövesedett te jásmaradványa (a képen). Ennek a 240 és 6 millió évvel ezelőtti időszaknak a legjellerr zőbb élőlényei a szárazföldi, a nyúl nagyságú tói az elefántnál is nagyobbra megnövi növényevő és ragadozó életmód dinók voltak. Hazánkba csak a komlói szénbányj ban találtak dinoszai rusz maradványokat., mintegy 2,5 m nag) ságú állatc Komlosaurus névi keresztelték el. . Középidő növényv lágát még jórészt nyitvatermők jelh mezték, de már e per ódus vége felé a krét; ban a zárvatermő növénye nagy fajgazdagságban jelente meg. A virágos növények megjeleni sével a rovarvilág törzsfejlődésében is óriási fe lendülés volt. Ekkor alakultak ki a viráglátc gató lepkék, méhek, legyek ősi képviselői. A korszak legjellemzőbb élőlényei a dinoszauruszok 'KÖZÉPIDŐ - MEZOZOIKUM