Ábrahám Levente: Természeti örökségünk • Somogy megye élővilágának állandó természettudományi kiállítása, 1999
A z, hogy az ember folyamatosan pusztítja a Föld élővilágát, hogy a maga önkényes és anyagi tébolya szerint egyre ijesztőbb tempóban teszi tönkre a bioszférát, nemcsak szomorú, siránkozni való tény, hanem kozmikus bűn is sőt - ha egyáltalán Talleyrand-nak igaza van - több, mint bűn: hiba. A környezetvédelem célja éppen ezért az, hogy az ember mindennapos tevékenysége során kiküszöbölje, semlegesítse tevékenységéből fakadó káros következményeket az élővilág és az emberiség károsodás nélküli fennmaradásának érdekében. Nagy ellentétet fedezhetünk fel kiállításunk eddigi színes, változatos világa és az emberi tevékenység okozta környezeti problémákat bemutató terem anyaga között. Akármerre tekintünk, fekete-fehér komor fotók néznek vissza ránk, tudatosítva bennünk cselekedeteink súlyos hatását. Lehet-e együtt élni a természettel ? Az egyik diorámában megoldási javaslatot kínálunk az utakon tömegesen elütött békák problémájára. A másik, gondolatban megfelezett diorámában pedig választhatunk egy természetes állapotú, gazdag élővilágú tavacska és az emberi szemét elhelyezésének következtében kialakult gusztustalan világ között. Somogy megyében is egyre több problémát jelent a víz, a levegő, a talajszennyezés és a zajártalom. Ennek bizonyítására szolgáljon itt néhány elriasztó adat. Somogy szennyvíz csatornázottsága 10,3 %. Évente 600 ezer m^ szilárd hulladék keletkezik, melynek 95%-t valahol ártalmatlanítás nélkül rakják le. Ebből 20 ezer t a veszélyes hulladék. A fáradt olaj újra hasznosítási aránya: 16%. A megyében a legnagyobb zajterhelést Balatonlellén mérték 24 óra alatt 70,8 dBA (elviselhetőségi szint 65 dBA). Somogy megyéből a becsült kipusztult növény- és állatfajok száma: 150 faj. t barna medve t farkas t daru t tátogó kökörcsin t narancslepke
