Ábrahám Levente: Természeti örökségünk • Somogy megye élővilágának állandó természettudományi kiállítása, 1999

A nyílt vízben úszóhínárok élnek, melynek jellegzetes képviselői a békalencsék. Ezeket gyakt\.ran kisodorja a hullámverés a parti, egy-két méteres mélységű zónába, amely egyébként a gyökerező hínárok birodalma. Közülük itt a vizilófarkot, a füzéres süllőhínárt és a sárga vízitö<:öt figyelhetjük meg. A vízből kifelé haladva a parti övezet gyékényesei és nádasai következnek, í\elyek különféle sástársulásokban folytatódnak tovább az állóvíz partján. A változatos növényiét táplálékot, búvóhelyet, szaporodási helyet jelent az itt élő állatok számára. A

Dunántúli-dombságon, a völgyekben sűrű a vízhálózat. Sok helyen a földtani adottságok miatt a víz nem talál magának lefolyást, ilyen helyeken lápok, mocsarak alakultak ki. Ezek sok sajátos életmódú élőlénynek nyújtanak a megélhetéséhez megfelelő feltételeket. A mocsárrétek szép tavaszi virágai a mocsári gólyahír, a sárga virágú boglárkák. A lápréteken több védett hazai orchidea-faj is él. Csak ilyen mocsárréteken találkozhatunk a szintén védett és ritka kékszínű vérfű- és zanótboglárka lepkékkel, valamint az alhavasi tűzlepkével. Az ember szempontjából „nemszeretem" állatoknak minősülnek a különféle csípős szúnyogok és bögölyök, de ezek az élőlények is ugyanolyan fontos szerepet töltenek be ennek az élőhelynek az életközösségében, mint a ritka és védett fajok. í. Mocsári nőszirom 2. Vérfűboglárka 3. Keskenylevelű gyapjúsás 4. Vitézkosbor 5. Zanótboglárka 6. Alhavasi tűzlepke MOCSÁRRÉTEK