Ábrahám Levente: Természeti örökségünk • Somogy megye élővilágának állandó természettudományi kiállítása, 1999
S omogyban az országos átlag feletti csapadékmennyiség következtében a megyében nagy területet foglalnak el az üde gyertyános-tölgyesek. Többnyire elegyes korona összetételűek, gyakran kettős koronaszintűek. Az ilyen erdőkben a kocsánytalan tölgy és a gyertyán mellett a hárs és a csertölgy is előfordul. Tavasszal a gyertyános-tölgyesek aljnövényzetét virágszőnyeg borítja; a hóvirág, a bogláros szellőrózsa, a medvehagyma és a szagos müge mellett számos védett faj is bontogatja szirmait: csillagvirág, szártalan kankalin. A somogyi gyertyánostölgyesek termőhelye csapadékos, de az enyhe éghajlati hatásnak köszönhetően több örökzöld is megél ezekben az erdőkben: kis télizöld, borostyán, szúrós csodabogyó. A párás, meleg mikroklimatikus környezet kedvez a kalapos gombák fejlődésének. A sok ehető gomba szedése közben óvatosnak kell lennünk, mert a legveszélyesebb gombát, a gyilkos galócát is bőven termik ezek az erdők. A változatos növényvilág mi- J^ ^"""^s^ att a rovarok nagy fajgazdagság- * ban fordulnak elő. Az avarszinten mozgó futóbogarak erős rágó szájszervükkel csigákat, más rovarokat támadnak meg az éj leple alatt. Napközben elrejtőznek. Az erdei utak, napsütötte erdőszegélyek mentén a nappali lepkék, zengőlegyek és rózsabogarak kutatnak nektárban gazdag virágok után. A dús lombozatú fák lombkoronaszintjéből zöld lombszöcskék ciripelését hallhatjuk. A gyertyános-tölgyes erdőket bemutató vitrin ezt az erdei hangulatot adja vissza, amikor a vitrin szemrevétele során már szinte érezzük a párával telt friss levegőt is. 1. Gyilkos poloska 2. Szártalan kankalin 3. Nagy gyöngyházlepke 4. Négypettyes dögbogár 5. Cseh kucsmagomba 6. Pirítógyökér 7. Erdei sikló ^G YT^ tTS""ISÍ O S T Ö 'f"G'™V ESEK
