L. Kapitány Orsolya: Népi iparművészek Somogyban 2. • Tamás László fazekas, 1998
Tamás László 75 évvel ezelőtt, 1923-ban született Szekszárdon. Amikor 12 évesen elszegődött nagybátyjához, Tamás Józsefhez inasnak, tálakat, fazekakat készítettek és azokat a maguk gyártotta „gurgulával" díszítették. A nagybácsi nem tűnt ki fazekas társai közül, ő is csak egy iparos volt, aki a mesterségét a mindennapi megélhetésért űzte, mindenféle művészi ambíció nélkül. Az unokaöcs megtanulta nála a korongolás és a díszítés alapvető fogásait, de ismereteit tovább akarta fejleszteni, ezért az inasévek után 1940-ben továbbállt. Először Steig Istvánhoz szegődött, akinek az elődei fehéredényesek voltak. „A mester négy polgárit végzett, finomkodó ember volt, aki kényes, tiszta munkát készített". Az itt töltött két év hozzásegítette, hogy a fazekasságban ne csak a megélhetés forrását lássa, hanem kísérletező kedvének és kíváncsiságának is utat engedjen. Ennek köszönhető, hogy a fazekasság mellé a kályhás mesterséget is kitanulta Simontornyán, Lukács János kályhásmester műhelyében. A mester a kályhásság minden fortélyát elsajátíttatta vele, még az építést is, hiszen még azt sem engedte át másnak. Tamás László 8 évi tanulás után 1944-ben sikeres mestervizsgát tett mind a két szakmából. Ettől kezdve arra törekedett, hogy minél hamarabb megkezdhesse önálló tevékenységét egy saját műhelyben. Erre csak 1948-ban nyílt lehetősége, amikor Bátaszéken egy megüresedett fazekas házba beköltözött. Először, mint kisiparosnak a megélhetését kellett biztosítania, ami a vásárra termelt áruból volt csak lehetséges. Munkásságának ezt az első időszakát a sárközi kerámia tömeggyártása határozta meg. 1952-ben Kaposvárra hívták, hogy a frissen megalakult szövetkezetben vállalja el a szakmai irányítást. A szövetkezethez a megyében élő fazekasok és kályhások is csatlakoztak. Telephelyük a Honvéd utca elején, Vörös József kályhás műhelyében volt. Tamás László Tolnából áttelepülve magával hozta a sárközi kerámia hagyományát, de azt a vágyat is, hogy ebből a hagyományból kilépve valami mást, valami újat alkosson.