Géger Melinda: Képzőművészeti élet Somogyban 1945–1990, 1998

Nagyatád azok közé a III. ötéves tervben kijelölt, városiasodó települések közé tartozott, amelyek előbb kapták meg a városi címet (1971-ben), mint ahogy azt a városi közeg, az infrastruktúra, a kulturális-szellemi koncentráció és kisugárzóerő indokolttá tette volna. Ezért a városnak komoly erőfeszítést kellett tenni, hogy a címet igazolja.

7,1 Az indulás előkészítésével párhuzamosan Hamvas János tanácselnök tapasztalatszerző úton járt a villányi szobrásztelepen. Itt találkozott a művésztelepi munkák egyik irányítójával, Bencsik István szobrászművésszel, aki vállalkozott arra, hogy a művésztelepek koordinálására szánt Symposion Bizottság égisze alatt bekapcsolja a nagyatádi telepet a országos művésztelepi mozgalomba. 1974. november 5-én született meg a város és a Szövetség közti megállapodás a telep működéséről.

75 A város üzemeinek, intézményeinek összefogásával, munkások, diákok, katonák és helybeli lakosok társadalmi munkájával sikerült felépíteni az alkotótelep létesítményeit. A Szövetség belépésével megváltozott a művésztelep eredeti, Bors István által támogatott koncepciója: a telep kifejezetten fából készült szoborpark létrehozására irányult - Villány kőparkja után itt a fára, mint alapanyagra és nagyobb ipari háttérre alapozva kívánták megvalósítani a művésztelepet. Az elhelyezést illetően szintén változott a koncepció: egyetlen nagy, összefüggő területen helyezik el az alkotásokat. A szobrok felállítására szolgáló terület egy ere52