Géger Melinda: Képzőművészeti élet Somogyban 1945–1990, 1998

lasztott téma nem felelt meg a hatalom szempontjainak), ezért foglalkozni kéne velük. Bizakodásra adott okot, hogy „az öreg Kunffy, aki Somogytúron van, ezeket mai festőket öreg kora ellenére mindkét téren lehagyta s teljesen kezd átállni a mai rendszerhez."

32 Kaposváron a művészeti kiállítások ügye Z. Soós István festőművész személyén keresztül a múzeumhoz kötődött. Soóst a helyi munkacsoport vezetőjévé szervezői tevékenysége és alkotói munkásságának kvalitása emelte (4. kép). Jóüehet a Somogytúron élő Kunffy Lajos szakmai szempontból rangban és korban a legelismertebb a helyi művészek között, az idős mester szerénysége és az a távolság, ami lakóhelyét, a somogytúri kúriát és a megyeszékhelyet elválasztotta, nehézzé tette számára, hogy a feladatkört elvállalja. Z. Soóst szigorúan a szakmai kvalitást előtérbe helyező, tekintélyelvű gondolkodás jellemezte; emiatt a következő években komoly konfliktusa támadt a művészeti életbe bekapcsolódni kívánó fiatalabb generáció amatőr tagjaival. 4. kép. Z. Soós István: Kukoricabehordás lovaskocsival (1953) A somogyi munkacsoport 1953. januárjában alakult 11-12 fős létszámmal.

33 A tagok többsége rajztanárokból állt, kiegészítve néhány képzőművész-szakköri taggal. Az, hogy ki lehet csoporttag, a csoportvezető döntésétől függött, és a kiállításokon való részvétel is alkalomszerűen változott. (Völgyi Dezső pl. a Képzőművészeti Főiskoláról hazakerülve nem kerülhetett a munkacsoportba, mert a csoportvezető tájékoztatása alapján „a csoportnak csak 10-12 tagja lehetett, és a létszám kitelt.")

34 1954-ben a következő tagokról tudunk: Kunffy Lajos, Z. Soós István - csoportelnök, Gerő Kázmér, Ruisz György, Tomory Aladár, Lovrits Kálmán, Gábriel Ferenc, Szikra János - Marcali, Raksányi Lajos - Csurgó, Csapó László - Nagyatád, a Balázs János Képzőművészeti Kör tagjai közül Fekete Mihály. 1956 után 7 tagra szűkült a társaság. 21