Géger Melinda: Képzőművészeti élet Somogyban 1945–1990, 1998

csak a szülővárosnak szóló szimbolikus gesztus volt: a kiállításokon nem vettek részt, művé­szi munkájukat a csoporttól függetlenül végezték. A kaposváriak az 1948-as centenáriumi év decemberében a Nemzeti Parasztpárt helyi­ségeiben rendezték meg nagyszabású őszi kiállításukat. A kiállított művek jellegéről és a befogadó közönség mentalitásáról a megnyitó pár sora alapján alkothatunk képet: „Kedve­sebb az a kép, ha ismerős hazai tájakat vázol, a hajladozó balatoni nyárfasort, a markáns somogyi parasztarcot, a szépséges viseletű falusi menyecskét. Ilyenkor mi is otthon va­gyunk." 23 A Somogyi Szabad Szervezet működése során művészeti előadásokat tart, és elsőként kezdeményezi az országban a városok közti cserekiállítást, amit a budapesti központ köve­tendő példaként ajánl a többiek számára. 24 A kaposváriak tevékenységének hangsúlyos mozzanata volt a műkereskedelem visszásságai elleni fellépés is - ez utóbbi komoly érvként szolgált a Művészeti Tanács műkereskedőkkel kapcsolatos szigorúbb, országos fellépésé­hez. 25 Az 1948-as kommunista hatalomátvétel nyomán egyre gyakrabban jelennek meg kriti­kus hangok, amelyek a képzőművészeket naturalizmusuk és konzervativizmusuk miatt ma­rasztalja el. Hogy milyen szempontból bírálja a kiállítókat, világossá teszi a következő né­hány sor: „Mintha a felszabadulás óta eltelt néhány esztendő, a nagy társadalmi átalakulás teljesen közömbös lenne számukra. Elzárt üveggömbben élnek, az események tompán, gyakran még érezhetően sem jutnak el hozzájuk. Vajon tudnak-e valamit a szocialista realiz­musról szóló vitáról?... Ha haladni akarnak a korral, és azt akarják, hogy ne az elmúlt világ itt felejtett figurái legyenek, akkor belső meggyőződéssel a szocialista realizmus felé kell fordulniuk." 26 Somogyban - akárcsak az országban mindenütt - viszonylag rövid időtartamra korlátozó­dott, majd fokozatosan a további centralizáció utcájába került a szabadszervezet csoportjának működése. Az államosítási törekvések az évtized végére egyesítették a művészszakszervezete­ket Művészeti Dolgozók Szakszervezete név alatt. 1949. szeptember 16-i ülésükön végleges álláspontként határozták meg: „Több ízben felmerült és tisztázódott, hogy a kultúrpolitika kialakítása nem a szakszervezet feladata", tehát szakmai véleményalkotó szerepükről vég­képp le kellett mondani. 24 1950-re a Szabad Szervezet hivatalosan megszűnt. Vidéki tagjai egy ideig még a Szakszervezet égisze alatt tevékenykedtek. Somogyban a Somogy Megyei Képzőművészek Szakszervezete név alatt 1950-ben rendezték második kiállításukat, amely­nek pozitív sajtóvisszhangja volt. 1953-tól a Képzőművészek Szövetsége irányítása alatt tevé­kenykedő munkacsoport-forma adja a művészeti élet helyi szervezeti kereteit. Somogy Megyei Képzőművészek Munkacsoportja (1953-1964) Az új rendszer művészeti szervezetei kialakításának első lépéseként 1949-ben a kulturális élet koordinálását a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumtól átveszi az újonnan létrehozott Népművelési Minisztérium. Erre a kommunista szellemben történő ideologikus nevelés érvé­nyesítése miatt volt szükség, amint erről Révai József, az új miniszter beszámolt. 28 A miniszté­rium, mint a művészeteket irányítani hivatott szerv ágazatonként tanácsadó, javaslattevő szer­vezetekként hozta létre maga mellett a művészeti szövetségeket. A művészeti szövetségek szűk létszámú minőségi szervezetek. Feladatuk az egyes szakágakban a helyes kultúrpolitika kialakítása. A szövetségekben a párt irányítása érvényesült, így ana voltak hivatva, hogy a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének is kultúrpolitikai irányítást adjanak. 29 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom