Honty Márta gobelin, grafika és tűzzománckép kiállítása, 1997

azoknak, akik tudták, hogy a ma­gyar népművészethez miként kell viszonyulnia egy huszadik századi képzőművésznek. Az 1960-as 70-es évek szellemi közege termékenyítőén hatott azokra a törekvésekre, akik a nép­művészet úgymond „formakin­cséből merítettek". Bartók és Kodály zenei példája lebegett azok előtt, akik a művészeti kultúra nemzeti sajátosságai után kutattak a hagyományaink letűnt világában. Amint már említettem, a szellemi kihívás már a századelő óta fennállt, a „Honnan jövünk...?" kérdés felvetésben. Az archaikus kultúránkat a régészek és nép­rajzkutatók munkája nyomán lehe­tett megismerni. Azok a művészek, akik a falusi padlásokat kutatták egy szökröny vagy egy szűrminta motívumának megszerzéséért, csak a divat követőivé váltak. Honty Márta ettől eltérően az említett Lurcat példája alapján - aki az ana­litikus kubizmustól indult el - szin­tén képzőművészi gondolkodással geometrizáló alapelemekből, síkidomokból kezdte el lépésről lépésre kiépíteni azt a képi világot, amely alkalmassá válhatott a világ­mindenségnek, mint egésznek a megjelenítésére. Ennek okáért Honty Márta munkái sohasem voltak a magyar népművészettel, mint díszítőművészettel együtt értelmezhetők. A tussal és ceruzá­val rajzolt grafikai lapjai a szin­tetikus kubizmus és a szürrealiz­mus elveihez állnak a legközelebb. Nem lehet eléggé hangsúlyozni grafikáinak jelentőségét, melyek végigkísérik, mi több, összetartják egész eddigi alkotómunkáját. Következetességét dicséri az a va­riábilis formakincs, amelyből, mint alapelemekből felépíthető növény, állat, ember, Nap, Hold, csillagok és csillagképek. Ez a származás­tant követő módszer teszi lehetővé a dekoratív feladatok, a szövött kárpit és a tűzzománc technika ipar­művészeti alkalmazását. A mikro­kozmoszból makrokozmoszt tud építeni. Az elmondottakból következik, hogy Honty Márta alapvetően képzőművész, aki ipar­művészeti technikát alkalmaz. Ezáltal oly nagy dekoratív kife­jezőerővel képes megvalósítani a csakis sajátjának tulajdonítható hiedelem- és világképet, hogy a következő dolog állapítható meg: Honty Márta önmagát emelte klasszikussá. Alkotó tevékenysége kiterjedt minden szellemi művelet­re, minden technikai lépcsőfokra, amelyre a népművészet létrejöt­tében évszázadok kellettek. Ebből adódik, hogy általánossá, elvo­natkoztatottá művelte ki művészi közlendőjét. Békét és szeretetet hirdető kitárulkozó szelleme szim­bólumok által, szakrális merevség­ben, méltóságban, hímes képi beszédben testesül meg. Horváth János művészettörténész

Next

/
Oldalképek
Tartalom