Múzeumi Tájékoztató • Régészeti különszám, 1996

DR. KÖLTŐ LÁSZLÓ: A honfoglalás kora Somogy megyében

teszünk szemléletessé, azaz az egykor élt személyeknek nem csupán a viseleti tárgyait, hanem lehető leghitelesebb arcát is szeretnénk a látogatók elé tárni. A térképeken a megye avar- és honfoglalás kori lelőhelyeit feltüntetve érzékeltetjük azok egymáshoz viszonyított elhelyezkedését, arányait. A terem közepén elhelyezkedő, egymásba fonódó három felület a vörsi temetőben megtalált három, egyes szakaszaiban egymás mellett élő régészeti kultúra egybefonódását, az azokat képviselő népességek összeolvadásának lehetőségét szimbolizálja. A teremben balról jobbra haladva először a megye területén talált VIIIIX. századi leleteivel illusztrálva a Kárpát-medence magyar honfoglalás előtti képét mutatjuk be. A feltehetően belső- és közép-ázsiai eredetű avarság 552-ben lépett az európai történelem színpadára. A türk fennhatóság elől nyugatra vándorolva ekkor keltek át a Volgán. 567-ben már birtokba veszik a legyőzött gepidák erdélyi és tiszántúli országát, majd 568 húsvétját követően az egykori Pannónia, a szövetséges langobardok földjének megszállására került sor. Egyetlen, név szerint ismert fejedelmük az égi eredetűként tisztelt, korlátlan hatalmú Baján kagán. Az avarok nagyállattartó népességként költöztek a Kárpát-medencébe, ám fokozatos letelepedésükkel megváltozott gazdálkodásuk, és a földművelés lett megélhetésük legfőbb forrása. Az Avar Kaganátus sokáig sikeresen harcolt a Keletrómai (Bizánci) Birodalommal. A hadjáratok végén megkötött béke fejében kicsikart bizánci évpénz (nagymennyiségű arany solidus és egyéb értékes ajándék) az avar arisztokrácia, az előkelők szűk rétegének luxusigényeit elégítette ki. Az avar inváziók utolsó hulláma 626-ban megtört a bizánci főváros, Konstantinápoly falainál. Birodalmukat 630-at követően válságok sorozata rendítette meg. Elszigeteltségüket egy keletről jövő újabb népvándorlás oldotta fel, amikor a 670-680-as években - a kagán engedélyével - új nép költözött a területükre, amely mintegy átrétegezte a korai Avar Kaganátus társadalmát. A délorosz steppéken uralkodó bolgár fejedelem népei Kuvrat kán fiainak vezetésével szétszéledtek. Az egyik fejedelemfi, Kuber vezette népcsoport Pannoniában telepedett le. A korszerű fegyverzettel megerősödött kaganátus településterülete ekkor minden irányban megnövekedett, közülük mindenekelőtt a Bécsi-medence megszállása az Enns folyóig jelentős. A VIII. század folyamán - a korszak jellegzetes motívumáról griffes-indás népességnek nevezett - avarság zöme paraszti életmódot folytatott, 4