Múzeumi Tájékoztató • Régészeti különszám, 1996
DR. KÖLTŐ LÁSZLÓ: A honfoglalás kora Somogy megyében
tek közé varrták fel Provencei Hugo (926-945) és IL Lothar (931-950) itáliai királyok 931-945 közé keltezhető közös kibocsátású pénzérméit. Az övön bizonyára tarsoly is lóghatott, mivel a zárószíjat díszítő kis pajzs alakú veretek és a szíj végére erősített kisszíjvég is előkerült. A 20-22 éves férfi nyakában egy eredetileg domborított arany lemezből kinyírt, átlyukasztott szabálytalan alakú csüngő volt. Az egykori ruha ujját csuklónál és a nadrágot a bokánál ezüst lemezcsík díszítette, jobb fülében egyszerű ezüst karika fülbevalót viselt. A balatonszemesi sír szép veretei szintén 1988-ban kerültek a múzeum tulajdonába. Az ásatás során egy robosztus alkatú fiatal férfi részleges lovas temetkezésének feltárására került sor. A sírban a mellékletek között egy IX. századi (Theophilus, II. Mihály és Constantin együttes uralkodása alatt vert) bizánci arany solidus negyed része, valamint I. Berengar királyságának (888-915), illetve császárságának (915-924) idején kibocsátott (átfúrt, de jó megtartású) ezüst érméi kerültek elő. Az övveretek és a tarsoly záró szíj szíj végének archaikus stílusa (tarsolylemezes körhöz való tartozása), a Berengar-érmek jó állapota alapján a sírt a X. század első harmadára keltezhetjük. Jelentősebb, de szerényebb leletanyaggal rendelkező honfoglalás kori lelőhelyek még Öreglak, ahol a Park utcában 10 sírt tártak fel, Somogyaszaló 13 sírral, Somogyjádon 12 sír került napvilágra, Tengődön 3 lovas sír maradványait sikerült megmenteni, Zselickislakon is lovas sír került elő. Fontos a somogy faj szi és a Somogy vámos mellett feltárt X. századi vaskohász telep. A „kalandozások" kudarca után Árpád dédunokája, Géza nagyfejedelem (972-997) tette meg az első lépéseket az állam megszervezése felé. Elindította az országban a térítést, megkezdte a központi hatalom kiépítését. Békére törekvő politikáját megerősítették azok a dinasztikus házasságok, melyeket gyermekei kötöttek külföldi uralkodóházak tagjaival. A bizánci fenyegetés miatt szüksége volt a német birodalom politikai, erkölcsi és esetleges katonai segítségére, központosító törekvéseit csak erős katonai kíséretével tudta megvalósítani. Mindemellett igyekezett olyan országot utódjára hagyni, amely független minden külső hatalomtól. Művét fia Szent István (997-1038) fejezte be. Legyőzte trónkövetelő rokonát a somogyi Koppányt, valamint a Marosvárott uralkodó Ajtonyt, meghódította a Gyulák erdélyi tartományát. Királlyá koronáztatta magát, s meghozta azokat a törvényeket, és intézkedéseket amelyek az állam alapjainak lerakását jelentették. Pénzt veretett, okleveleket adott ki. Megalkotta-a vár10