Múzeumi tájékoztató 100 éves a mozi, 1996

Persze nemcsak ez a gép, hanem Edison kinetoskópja, Anschütz stroboskópja és más mozgóképeket előállító szerkezetek is megjelentek Magyarországon. A korabeli sajtó szerint a vidéki városok közönsége előtt már 1896 nyarán sem volt ismeretlen a kinematográfia. Érdekességként említjük meg, hogy Lumiere-k az ezredéves ünnepség parádés felvonulásakor is készítettek filmet 1896. június 8-án. A Várból a Városligetig kísérték a színes forgatagot, miközben külön felvételt készítettek a Lánchíd budai hídfőjéről és az Opera környékéről. Ezek voltak az első itthon „forgatott" és magyar témájú mozgóképek. Az új látványosság iránti óriási igény a filmnyersanyag gyártására is kedvező hatással volt. A fényérzékeny filmszalag a hajlékony hordozórétegből és a fémérzékeny emulzióból áll. A celluloid szalag előállításához számos szabadalom tartozik. Reichenbach a vékony, átlátszó celluloidréteg előállításának módját Eastmann vásárolta meg, s Edisonnak már 1889-től szállított emulzióval bevont hajlékony szalagokat. A vásári mutatványos-bódékból kikerülő látványosság a 20. század elején válik egyre nagyobb tömegeket vonzó önálló szórakoztató iparrá, mozivá. A kezdeti 15-20 m-es filmeket felváltják a 300-330 m-es legalább 10 perces vetítésű filmek. Az 1910-es évektől a kisipari eszközökkel dolgozó, eklektikus kisfilmgyártást a nagyfilmek gyártása váltotta fel. Nem véletlen, hogy a Pathé Társaság 1910-ben Vincennesben állított fel egy új üzemet pozitív és negatív nyersfilm anyagok gyártására. 1914-ben a gyár közel 100 millió méter filmet állított elő. De jelentős termelése volt az amerikai Kódoknak, a német AGFA-nak, az angol ILFORD-пак, hogy csak a legnagyobbakat említsük. A mozit kiszolgáló háttéripar is a századfordulón alakult ki. Óriási stúdiók, műtermek épültek, s filmeket sokszorosító laboratóriumok, kialakultak a filmforgalmazás szervezeti keretei, önálló filmszínházak sora épült. A somogyi megyeszékhelyen az első kinematográf bemutatóra 1899. márciusában került sor. A több éves vándormozizás után Grünwald Mór 1908. április 26-án nyitja meg a város állandó filmszínházát. A második mozi - a ma is működő és erre a célra készült Apolló Filmszínház 1909. decemberében kezdi el a vetítéseit. Néhány év múlva a megye más településein (Tab, Karád, Marcali, Csurgó) is állandó filmszínházakat avatnak. A múzeum kinotechnikai gyűjteményéről A múzeum kinotechnikatörténeti gyűjteménye a 19. század végétől a 20. század 70-es évéig kíséri nyomon a technikai fejlődést. Az anyag össze28