Évezredek üzenete a láp világából, 1996

A királyi hadiút mentén 161 97. ZALA VAR - DÓZSA UTCA. Úgynevezett községi II. temető. Árpád-kori soros temető, amelyből csak néhány sír van feltárva. (MRT 59/9.) 98. ZALA VÁR - REZESHÁZ. Árpád- és középkori település. Földbe mélyített házak, kemencék, gödörobjektumok. Cs.Sós Á. ásatása 1961., 1964., 1966., 1981-1982., 1989. (MRT 59/17) 80. ZALA VÁR - KÖVECSES. Árpád-kori félköríves szentélyű templom, körülötte többrétegű temetővel, melynek sírjai S-végű karikákat tartalmaztak. Cs.Sós Á. ásatása 1976-78. 93. ZALAVÁR - RÉCÉSKÚT. 9. századi háromhajós, kívül egyenes, belül félköríves szentélyzáródású, háromhajós kőbazilika feltárt alapfalai a középkorban is használt templom. A 14. században átépítik, a 16. században már rom, amely fölé őrtornyot építenek. Radnóti A. 1946-47. és Cs.Sós Á. 1961-63. ásatása. (MRT 59/19) 85. ZALA VÁR - VÁRSZIGET. Árpád-kori ispánsági vár, 11. századi Szent Adorján tiszteletére emelt benedekrendi kolostor, a középkorban erődítve, a 1617. században várrá alakítva. 11. századi kápolna, Árpád-kori sírok. Az apátságot I. (Szent) István király alapítja 1019-ben. Az ispánsági vár a 12. század elején épülhetett. A török időkben a kolostor köré épített erőd fontos végvár, 1702-ben felrobbantották. (MRT 59/20.) 72. ZALA VÁR - BALATONHÍD VÉG. Árpád- és középkori település, középkori templom felszíni maradványai. Hídvég falu első említése 1330. Szent Jakab temploma is 14. századi. Fontos átkelő és rév a Zala folyón. (MRT 59/27) 84. ZALAVÁR - VÁRIKA. Kis alapterületű török kori erőd felszíni nyomai. A zalavári várhoz tartozott. (MRT 59/35) 99. ZALA VÁR - TEMETŐ. Sírásás közben a ma is működő temető területén 10. századi temetkezésből származó nyakperec és kéttagú csüngők kerültek elő. Müller R. leletmentése 1985. Irodaiam: Bakay Kornél: A magyar államalapítás. (Magyar História) Bp. 1978. Békefi Reniig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Bp, 1907. Bogyay Tamás: Szent István korabeli oltár töredéke Zalavárról a Vasvármegyei Múzeumban. Dunántúli Szemle VIII. 1941.88-93. Bogyay Tamás: Történeti forrás és művészettörténeti stíluskritika Zalavár körül. (Megjegyzések Tóth Sándor „A Keszthelyi Balatoni Múzeum középkori kőtára" című tanulmányához). Zalai Múzeum 4. 1992. 169-177. Bontz J.: Keszthely város monográfiája. Keszthely, 1896. Entz, Géza: Un chantier du Xle siècle a Zalavár. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts 24. (1964.) 17-46., 109124. Füssy Tamás: A zalavári apátság története. A Pannonhalmi Szent Benedek rend története VII. Budapest, 1902. Győrffy György: István király és műve. Budapest, 1977. Holub József: Zala megye története a középkorban I. Pécs, 1929. Iványi Béla: A balatonhídvégi átkelő a török időkben. A Göcseji Múzeum jubileumi évkönyve 1950-1960. Zalaegerszeg, 1960.161-179. Jankovich B. Dénes: Ásatások az Árpád-kori Fenék falu területén 1976-1978. Zalai Múzeum 3 (1991) 185-210. Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Budapest, 1988. Németh József: Zala megye műemlékei. Zalaegerszeg, 1979. Cs.Sós, Ágnes: Bericht über die Ergebnisse der Ausgrabungen Zalavár- Récéskút in den Jahren 1961-1963. ActaArchHung21. 1969.51-103. Cs.Sós Ágnes: Megjegyzések a zalavárí ásatások jelentőségéről és problematikájáról. Zalai Gyűjtemény 6 (1976) 105140. Szántó Imre: Keszthely végvár a dunántúli végvári rendszerben. PAB-VEAB A Dunántúl településtörténete VII. Veszprém, 1987. 103-118. Szőke Béla Miklós: Zalavár. Zalai Gyűjtemény 6 (1976) 69103. Tóth Sándor: A keszthelyi Balatoni Múzeum középkori kőtára. Zalai Múzeum 2 (1990) 147-187, Valter, Ilona: Romanische Sakralbauten Westpannoniens. Eisenstadt, 1985. Vándor László: A Hahót nemzetség korai központjai. (Adatok a zalai várépítészet kezdeteihez.) PAB-VEAB A Dunántúl településtörténete VII. Veszprém, 1987. 53-60. Vándor László: A várépítészet kezdetei Zalában. Castrum Bene 1. Gyöngyös 1990.56-60. Wertner Mór: A Buzád-Hahót nemzetség. Turul 16 (1998) 1933., 59-65.