Évezredek üzenete a láp világából, 1996

Kelet és Nyugat határán 139 lői között is nyugati szlávokkal, a mai Szlovákia vagy Morvaország területéről származókkal. De önmagukban a viseleti tárgyak csak korlátozott mértékben jelölhetnek etnikumot ebben a korban. Több női sírból került elő a késő avar sírok jellegzetes melléklete a madárcsontból készített tűtartó. Ezek a tárgyak a 8. században még valóban avar jellegzetességek, de a mi temetőnk használatának idején, a 9. század utolsó harmadában és a 10. század első felében egész Közép-Európában előfordulhatnak. Ugyanígy nem jelent továbbélő avart, hogy az egyik gyermeksírban egy késő avar öntött kisszíjvéget, vagy több női sírban agyagból égetett bikonikus orsógombot találtunk. Mint láttuk a sírokból előkerült tárgyak az egész tágabb környékről kerültek ide, a Morva medencétől, Oberpfalzon, a Felső-Dunavölgyön, a Keleti Alpokon, Szlovénián és Dalmácián át a Balkánig, nem beszélve a még távolabbi importtárgyakról, mint pl. a millefiori gyöngyökről. A tárgyak viselésének módja sem segít sokat az idetemetkezők etnikumának meghatározásában. Korábban szláv jellegzetességnek tartották, ha egy személy több, akár 3-4 pár függőt is hordott. Ennek a szokásnak a szélesebb körű elterjedésére utal, hogy már a késő avar temetők 9. századi részében is megfigyelhető. Ugyanígy nemzetközivé vált viszont az az avar szokás, hogy a nők és gyermekek is viselnek kést, ill. velük együtt temetik el azokat. Sőt a Borjúállás szigeti temetőben több női és gyermeksírban találtunk vaskést, mint a férfi sírokban. Bóna István: A népvándorlás kor és a korai középkor története Magyarországon. In. Magyarország története 1/1. Bp. 1984. 346-373. Dostál, Borivoj: Slovanská pohrébisté ze strední doby hradistní na Morave. Praha, 1966. Giesler, Jochen: Zur Archäologie des Ostalpenraumes vom 8. bis 11. Jahrhundert. Archäologisches Korrespondenzblatt 10(1980)85-98. Müller, Róbert: Neue Ausgrabungen in der Nähe von Zalavár. In: Interaktionen der mitteleuropäischen Slawen und anderen Ethnika im 6-10. Jahrhundert. Nitra^ (1984) 185188. Müller, Róbert: Ethnische Verhältnisse in der Umgebung von Keszthely und Zalavár im 9-10. Jahrhundert. In: Forschungen zur Geschichte der Städte und Märkte Pribinát a források az alsó-pannoniai szlávok főnökének nevezik, így a Zalavár környéki temetőkben is elsősorban szlávokkal, méghozzá a 820-as években a DrávaSzáva közéről a bolgárok elől a Dunántúlra menekült délszlávokkal kell számolnunk. Erre utal egyébként a környék középkori szláv földrajzi- és helyneveinek délszláv eredete is. Ugyanakkor a CBC arról is tudósít, hogy Pribina „mindenhonnan összegyűjtötte a népeket" (circumquaque populos congregare), és ezek között szép számmal lehettek továbbélő avarok és más helyi etnikumok is. Gondoljunk csak Keszthely környékének nagysírszámú késő avar-Keszthely-kultúrás sírmezőire vagy a környék birituális avar-szláv temetőire (Zalakomár, Kehida, Pókaszepetk), amelyek használata hozzávetőleg abban az időben vagy nem sokkal azelőtt szűnt meg, hogy a mosaburgi hatalmi központ kiépült. Ezenkívül még máshonnan is vándorolhattak be csoportok, amint arra az egyik garabonci, hasonló korú temető esetében az antropológiai vizsgálatok már rávilágítottak. Egy bizonyos, hogy a honfoglaló magyarokat hiába keressük e temetőben. Egyetlen olyan tárgy sem került elő, amely velük kapcsolatba hozható lenne. Ugyanez mondható el a környék többi temetőjéről, amelyek a várszigeti kivételével a Borjúállás szigeteihez hasonlóan a 10. század közepe táján szűntek meg. A magyar köznép, csak ezután, a 10. század utolsó harmadában jelent meg vidékünkön, de nem a mocsárvilág szigeteit, hanem a Zalavári hát magasabb fekvésű területeit szállta meg. Irodalom: Österreichs, 4. Linz (1991) 163-172. Müller Róbert: Kora középkori szövőszék rekonstrukciója Zalaszabar-Borjúállás szigetről. ZGY 25. Zeg. (1986) 3747. Cs.Sós, Ágnes: Die slawische Bevölkerung Westungarns im 9. Jahrhundert. München, 1973. Szőke Béla Miklós: Kora középkori tanulmányok II. Zalai Gyűjtemény 26. 1987.55-61. Valter Ilona: Árpád-kori kovácsműhely Csatáron. Zalai Gyűjtemény 12. 1979. 60-65. Wolfram, Herwig: Conversio Bagoariorum et Carantanorum. Wien-Köln-Graz, (1979). Magyar fordítása: Győrffy György: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról 3. Bp. (1986) 196-203.