Évezredek üzenete a láp világából, 1996
34 Banffy Eszter - Bondàr Mária - M. Virág Zsuzsanna Késő rézkor (Bondár Mária) BADEN I KULTÚRA Az őskor folyamán először a III-II. évezred fordulóján figyelhető meg az anyagi kultúra egységessé válásának folyamata a Kárpát-medencében. A korábbi évszázadok régészetileg elkülönülő nagy földrajzi tömbjei (pl. az Alföld és Dunántúl eltérő kulturális képe) a késő rézkorban nagy területen egységes egésszé integrálódnak, magukba olvasztva a korábbi, kisebb közösségek anyagi kultúráját. Zala megye rézkorát egészen a hatvanas évek végéig a becsvölgyei idol, a csáfordi aranykorongok és a vörsi diadéma jelentette. E kiemelkedően fontos leletek nemcsak arra utalnak, hogy a terület a rézkorban is lakott volt, hanem arra is, hogy a társadalmi tagozódás és a kultikus élet is fejlett volt. Ennek ellenére sokáig hiányoztak a rézkor emberének mindennapjaival kapcsolatos emlékek a térségből. Az 1980-ban megindult kis-balatoni kutatások eredményeként e területről lassan eltünedeztek a kutatatlanságból adódó fehér foltok. A szisztematikus ásatások során a késő rézkori badeni kultúra több településmaradványát sikerült feltárni, így a Keszthely környéki, korábban előkerült leletekkel és a kis-balatoni ásatásokkal együtt területünkön huszonkilenc telepmaradványt és hat temetkezést ismerünk ebből a korszakból. Települések A telepek a késő rézkor teljes időtartamát reprezentálják a legkorábbi időszaktól, a bolerázi csoporttól a későbadeni kultúráig. A térségünkben feltárt lelőhelyek rövid életű, egyrétegű települések voltak, lakóik a föld felszíne fölé épített házakban éltek. Az ásatások során az egykori házakból csak a különböző növényi maradványokkal soványított, agyagból gyúrt, napon szárított őskori falazási anyagot, az ún. paticsmaradványokat találtuk meg. A feltárások során kisebb gödröket, több egymásba ásott gödörből álló ún. gödörkomplexumot, tűzhelyeket, tüzelésnyomokat lehetett megfigyelni, cölöpszerkezetű, földbeásott házra nincs adatunk ebből a korszakból. A településeken különböző háziipari tevékenységet folytattak (szövés-fonás, edénykészítés stb.), a telepek körül földműveléssel és állattartással foglalkoztak. Táplálékukat a vadászatokon elejtett állatok gazdagították. Edénymuvesség A feltárt telepmaradványokon a badeni kultúra gazdag formakincsű és díszítésű edénykészletének jellemző darabjai: pontsorokkal és bekarcolt vonalakkal díszített tálak, (6.kép) durvított felületkiképzésű fazekak, (7.kép) nagy méretű tárolóedények, kannelúrás korsók, magasfülű mericék, jellegzetes kétosztású tálak és ún. halbárka edény maradványai kerültek elő. 6. kép: Táltöredékek, késő rézkor, badeni kultúra (Balatonmagyaród-Kiskányavár 115. lh.) Temetkezések A badeni kultúra temetkezései sokszínű képet mutatnak a kultúra egész elterjedési területén: a néhány sírós kiscsaládi temetőktől a több mint négyszáz sírós nagy temetkezőhelyig, a többes temetkezésektől a tömegsírokon és jelképes temetkezéseken keresztül nagyon gazdag a kép. Megtalálható a csontvázas és hamvasztásos rítus, a kőpakolásos szórthamvas valamint az urnába, való temetkezés egyaránt. Gyakori a szarvasmarhák eltemetése. A jelképes sírokból előkerült négykerekű kocsik, a vörsi diadéma, az ember alakú urnák, a fej nélküli idolok, a különleges edényformák egy sokrétű, változatos ethnikai képű, mozgalmas társadalom képét idézik. Területünkön hat helyről van adatunk temetkezésre.
