Évezredek üzenete a láp világából, 1996

116 Költő László - Müller Róbert - Szent péter i József- Szőke Béla Miklós korabeli falu erre a helyre telepszik, már régen használaton kívül kellett lennie a temetőnek. Hogy ekkor találtáke meg a legrangosabb sírokat, vagy még később, azt elég nehéz megítélni. A temetkezések említett szabályszerű elhelyezkedése (kb. 5-5 méterre vannak egymástól a sírok) komoly támpontot jelenthetett a rablóknak. Megfigyeltünk olyan jelenséget is, amely egykori „kutatóárok" nyomaként értelmezhető. A rablógödrök nagyobb méretűek, mint az eredeti sírok, ez is a későbbi, nem egykorú rablásra mutat. Némi támpontot jelent a rablások idejének közelebbi meghatározásához, hogy a leggazdagabbnak tartható személy kirabolt sírjának alján, a visszatöltődött földben középkori téglatöredékeket találtunk (371. sír). Az eddigi feltárások hagyományos régészeti összehasonlító vizsgálata alapján négy főbb csoport különíthető el: 1. késő avar kori, 2. IX. századi, 3. magyar honfoglalás kori, 4. kora Árpád-kori leletanyag. /. csoport: késő avar kori emlékek A késő avar kori griffes-indás népesség hagyatékát a temető egész területén megtaláljuk (bár klasszikus „griffes" veret eddig még egy sem került elő, hacsak nem számítjuk ide a 181. sír egyik véreiének másodlagosan felszerelt csüngőjét). A férfi sírok jellegzetes leletei az öntött bronz övgarnitúrák, melyeket stílusjegyeik és összetételük alapján legkorábban a VIII. sz. végétől keltezhetünk. Területileg elkülönülnek a lóval és ló nélkül eltemetett díszövesék sírjai. A lovasok a keleti részen tömböt alkotnak. A 40 lovassírból csupán kettő volt bolygatatlan. A bolygatásokkal magyarázható valószínűleg, hogy három esetben maradt csak ránk a lószerszámhoz tartozó széles talpalójú kengyel (a 392. sírban csupán töredékesen, a 468. és 495. sírban épségben). Egyenes oldalpálcás zabla két felnőttnél volt (468, 495. sír). Egy gyermek mellé fiatal csikót temettek (482. sír), a csikózablás kantárt csak a ló fejére dobták a temetéskor. A lócsontokon több esetben megtalált bronzpatina, illetve vasrozsda nyomok azt mutatták, hogy másutt is lehetett zabla, csak a sírrabláskor kikerülhetett a gödörből. A lovasok számához képest kevés, tíz sírban volt csontmerevítős reflexíj, egyetlen harcosnál (314. sír) szakállas balta és két nyílhegy tartozott még a fegyverzethez. A kárpát-medencei talajviszonyok között eddig példa nélküli épségben őrződött meg a temető délkeleti szélén, a 711. sírban talált bőr íjtegez, amelyet a temetéskor tulajdonosa jobb lába fölé helyeztek el. A jó állapotban fennmaradt bőrmaradványok nyugalmi íjtegezhez tartozhattak, amelyben felajzatlan állapotban tartották a reflexíjat. Formája ugyanis pontosan követi az ívelt csontlemezzel merevített, nyugalmi állapotban levő íjkar vonalát. E ritka lelet mellett megtaláltuk egy ugyancsak bőrből készült tarsoly („zacskó") maradványait is. Sem a tegezben, sem a tarsolyban nem volt más lelet, mindkettőt üresen temethették el. A tegez alatt került elő egy vaskés, a túlvilági útravaló egy részét agyagedényben tették az elhunyt lábához, ezen kívül tojással és marhahússal látták el. (A tojásmelléklet adása a korszak legkésőbbi temetkezéseire jellemző.) A 371. sír lófej alakú aranyozott bronz kantárvereteinek, valamint a vésett díszítésű aranyozott szíjvégeknek és övvereteknek a késő avar kaganátus peremterületeiről ismerjük legjobb és legtöbb párhuzamát. Ebből a sírból származik egy aranyozott övbújtató, a mai óraszíjakhoz hasonló, ún. asztragalosz-szerkezettel (52.kép). 52. kép: Leletek a 371. sírból A késő avar korszak legutolsó szakaszához köthetők az eddig előkerült kantárrózsák. Két esetben bronzból öntöttek (356, 379. sír), három lószerszámnál pedig vasból készültek a nagyméretű, aranyozott-ezüstözött bronzbetéttel díszített falerák (307,347,352.sír) (54.kép) A 307. és a 352. sír egymás közelében, két külön sorban helyezkedik el. Az ide temetett férfiak övét dúsan aranyozott miniatűr veretek és szíjvégek díszítették. A 352. sírban aranyozott, áttört karéjos mintájú szügyelőveretet is találtunk. Eddig unikális leletek a 378. sír valószínűleg szintén lószerszámhoz tartozó lófej- és gömbdíszes szíjvégei, illetve ugró nyulat ábrázoló öntött bronz kantárverete (54.kép).