Horváth János: Kunffy Lajos, 1993

évig. Itt rögzítődött belé a részletek iránti műgond a rajzi kidolgozást illetően. Tapasztalta azt a lelkesedést, amelyet Hollósyban és körében kiváltottak a francia Bastien-Lepage bensőséges hangulatú, halvány tónusokban tartott levegős, szabadtéri festményei. E vezércsillag jegyében költözött haza Hollósy, Ferenczy, Réti, Iványi és Thorma művészeti szabadiskolát alapítani Nagybányára. Egy új szellemű festészet, a plein air naturalizmus indult ezzel útjára, amelynek majdan Kunffy is művelője lett. Ez időben azonban ő még az alapképzése érdekében munkálkodott, 1891 tavaszán beiratkozott a müncheni akadémiára, Hackl tanár osztályába. Ám a Párizsból jött művészeti hírek vonzó hatására csak fél évig volt maradása. Ősszel már Párizsban találjuk őt a Julian Akadémia növendékeként. Mesterei a korabeli francia történeti festészet jeles képviselői, Jean Paul Laurens és Benjamin Constant. Három évig szorgalmasan dolgozott, művelődött. Barátságokat kötött a Párizsban élő magyarokkal, RipplRónaival — a kaposvári honfitársával —, valamint Karlovszkyval, Patakyval, Katona Nándorral, Thorma Istvánnal. 1894-ben érezte befejezettnek a művészeti tanulmányait, „A Juliánban akkor eltöltött 3 év, 22 éves koromtól 25-ig a boldogság évei voltak, telve a művészi sikerek reménységével. Milyen gyönyörűnek láttuk az életet a jövőt. Mindenki jókedvű volt, mert hiszen azt csinálhattuk, ami a szívünk vágya volt. A munka alatt a fiúk énekeltek, dikcíóztak, persze leginkább a franciák" — emlékezik Kunffy. A párizsi első szereplése a Salon des Artistes Francais-ben a „Teázó társaság" című művével történt, s ugyanabban az évben itthon a Műcsarnok kiállításán is feltűnt. Ugyancsak 1894-ben a Mars mezei szalonban Rippl-Rónai a legmodernebb szellemű stílustörekvéssel ért el sikereket. Kunffyt nem vonzotta az „art noveau" dekoratív vonalvezetése. A Párizsban élő Munkácsy nyomdokain indult el festői pályáján.