Somogyi műhelyek, 1991

Somogyi Műhelyek '91 Kiállítás a Somogy Megyei Múzeumban 1991. augusztus 5.—szeptember 2-ig Kaposvár, a Balaton-part és Pécs között félúton fekvő dunántúli kisváros, és szűkösebb környezete, a szelíd lankás Zselic évszázadokon át zárt világa megannyi meglepetést tartogat az idelátogatóknak.. Páratlanul szép a szennai református templom népi barokk stílusú, kazettás mennyezetfestménye a köré épített falúmúzeummal, vagy Rippl-Rónai József egykori kaposvári villája korabeli és részben eredeti berendezési tárgyaival, valamint a festőművész felbecsülhetetlen értékű alkotásaival, — hogy csak néhányat említsünk a látnivalókból. A város — gazdasági szerepkörén túl — a térség kulturális központja. Színháza, a Csiky Gergely Színház, következetes, a kísérletezést bátran vállaló és legmagasabb művészi értéket célzó tevékenységével az ország egyik legrangosabb színházi alkotóműhelye. Irodalmi életében jelentős és folyamatosan gazdagodó életművel bír a pannon táj lírikusa, Takáts Gyula, és az egyéni hangvételű költő — műfordító Papp Árpád, aki az újgörög irodalom egyik legavatottabb hazai tolmácsolója. A Somogy megyében alkotó képzőművészek jelentős része is itt él. Köztük a kortárs magyar képzőművészet olyan országosan ismert alakjai, mint Szabados János és Leitner Sándor festőművész, Honty Márta iparművész, Weeber Klára, Gera Katalin és Bors István szobrászművész. A fiatalabb alkotók közül számottevő munkásságú Kertész Sándor és Horváth János festőművész. Ugyanakkor a képző- és iparművészek friss szemléletű, újabb és újabb nemzedéke jelentkezik, némely tagja már ma figyelmet érdemlő alkotásokkal. Reményeink szerint a művészeti főiskolák somogyi hallgatói is gyarapítani fogják a megyei alkotók sorát, színes, pezsgő művészeti közéletet hozva haza. Rippl-Rónai és Vaszary szülővárosában a művészeti örökség mindenkor kihívást és mértéket jelent művészek és pártfogók számára egyaránt. A mai sarokba szorított helyzetben, amikor a kulturális intézmények már-már a fennmaradásért küzdenek, a