Konferencia a Kis-Balaton régészeti kutatásairól, 1988

•'i^/••!"•"£' maggyöngyök. Figyelemre méltó, hogy a 32 korabeli lovas sír között női temetkezések is voltak. Az "

átmeneti kor" (az eddigiekben IX. századinak értelmezett korszak) leletanyagára jellemző fegyverek és használati tárgyak: lándzsa, balta, borotva, a kor tipikus formájú csiholói. A női sírokban Dalmáciára és a Morva-medencére utald ékszerek (millefiori- és rúdgyöngyök, huzalékszerek, öntött és préselt lunulák, lemezgyűruk, üveggombok) fordulnak elő. A h

onfoglaláskort egy jelképes lovas temetkezésből származó kengyel és rombusz alakú nyílhegyek (310. sír), valamint női ékszerek (ezüst ill.bronz pántkarperecek, cvális és rombusz alakú préselt aranyozott ezüst ingnyakdíszek: 395, ЗД6. sír) képviselik. E gazdag személyeket a leletanyaguk alapján késő avar kori vezetőréteg sírjai közé temették el. A X. sz. második felére keltezhető a 167. sír, melyben kétélű karddal felszerelt férfi nyugodott, akinek fegyverövén frízszerQen elhelyezkedő állatfejekkel díszített viking stílusú övbiíjtató volt. A sír a "gyalogos" avar díszővesek környezetében került elő. Az Árpád-kori köznép leletanyagát a pödrött végű hajkarikák, lépcsős fejű poncolt gyűrűk, huzalkarperecek, hordd alakú esüstfóliás gyöngyök, ezüst- és bronzleinezből készült füles gombok, csörgők alkotják, Fiatal lány melléklete volt (96. sír) a bizánci előképet tükröző üveg- és kőberakásos, aranyozott bronz gyöngyszem, amelynek párhuzamait dél-oroszországi kincaleletekből is megismerhettük. A vörsi lelőhely jelentőségét az adja, hogy itt egyazon temetkezési helyen találjuk a késő avar kori, IX. 3zásadi, honfoglaláskori és kora Árpád-kori népesség régészeti emlékeit. A mai Magyarország területéről ezidáig nem ismertünk olyan helyet, amely a VIII-IX. századi temetők tudatos, X. századi folyamatos használatára lenne egyértelmű bizonyíték. Esetünkben pedig a VIII/IX. századforduld táján erre a helyre települt késő avar-kori népcsoport temetkezőhelyének Karoling-kori, majd a magyar honfoglalást követő folytatására következtethetünk. Ennek a feltételezésnek nem mondanak ellent azok az egymásratemetkezések, melyek az eddig feltárt sírok mindössze 6 %-át teszik ki. A leletanyag feldolgozását a lehető legkomplexebb módon igyekszünk megoldani: a feltárással párhuzamosan folytatjuk a természettudományos vizsgálatokat, így több szempontból elvégzett antropológiai, zoológiai, botanikai vizsgálatra kerül sor, ezek mellett fémanalízist, fizikai-kémiai kormeghatározásukat is végzünk. -13-