Laczkó András: Gábor Andor emlékezete, 1986

gyelemmel, rokonszenvvel ábrázolja, pedig Adél a Gábor szerinti erkölcsi törvények ellen súlyosan vét. Tudomásul veszi,hogy férje szeretőnek engedi át - egy jó állásért - a miniszternek; hosszú éveken át feslett, titkos életet él. Adél pontosan értesül Senki összes zsaroló ügyeiről, hűtlenségéről, minden hitványságáról, miközben a'kapcsolat közöttük állandóan mélyül. Úgy látszik, Adél alakja közvetlenül mutat reá Gábor Andor szemléletében ez időben meglévő tisztázatlanságokra. Egy szóval sem ítéli el Adél magatartását, megbocsátja tetteit. A század második évtizede vége felé az író még nem számolt le a polgári életforma morális oldalaival a magánéletben - csupán a közéletben levő bűneit leplezi le szenvedélyesen. A Doktor Senki azonban előrelépés Gábor Andor prózaíró művészetében. Könnyed, mégis mélyenszántó írás, indokolt, hogy első kiadása óta negyedszer jelenik meg, s több idegen nyelvre fordították. 1918-ban a Károlyi-féle polgári forradalom időszakában részt vesz a Nemzeti Tanács munkájában. Szemléletében a polgári szabadságjogok iránti vágy erősödik tovább: szólásszabadság, emberi jogok, a szabad cselekvés joga. "Párthoz nem tartozom, egyéb programom nincs, csak ezek: szeretnék boldogan élni, s szeretnék minden embert olyan boldoggá tenni, amilyen én magam lenni kívánok." Az első világháború utolsó esztendejében és a Tanácsköztársaság évében Gábor Andor írói munkássága továbbra is igen nagy változatosságot mutat. Két esztendőt három novelláskötet, két háromfelvonásos színdarab, egy regény, jelenetek, versek, publicisztikai írások jelzik. Ezidőben keletkezett prózáiban nyomon követhetjük azt a fej30