Laczkó András: Gábor Andor emlékezete, 1986
társadalmi, politikai harcok fegyverének látja. Példaképei: Béranger , Heine, Petőfi , Arany . Néhány év múltán már egyre több polgármulattató tréfát ír, sanzonok teszik ismertté nevét. Kabarétréfáitól, szatíráitól egyenes (ha nem is göröngytelén), út vezet későbbi forradalmi verseihez is, hiszen ezek előképei kiolvashatók a könnyű műfaj odamondogatásaiból is. Az 1905-ös orosz forradalom sugallatára írja például a lázadás zászlaját kibontó Új Messiás-t. ("A tengődés, a rettegés lejártak,/az ösvény nyílt, elém vajon ki áll?/Nincsen ki milliókkal szembeszállhat -/ A vén világ új megváltóra vár./Jövel nagy eszme! harcunk hirdetője./Téged vártunk, véled megyünk előre!...") Az igazán élő költőt nem a hangja, a modora, a látásmódja, a rímelése, a fogásai tartják meg, - s nem is mindig a közölnivalója. Mi tehát? Herbert Read szerint: a forradalma. Sőtér István az őszinteség forradalmát emelte ki Gábor Andor költészetében. "A művészetben mindennél fontosabb az eredeti alkotás képessége: ez azonban nem az újdonság makacs hajhászása, hanem a közösség megújuló szükségleteihez és aspirációihoz való szüntelen alkalmazkodásban nyilvánul meg. Mesterséges művészet mindig csak a művész elszigeteltségéből születik: kialakul a mandarinok osztálya, msly a maga külön nyelvén szól." Minden hiteles költő őszinte is éa ha olyan korban született, amikor a művészet formái és a temészetes kifejezés közötti szakadék már nagyonis nyilvánvaló: el kell tüntetni ezt a szakadékot. - így születnek a forradalmár költők. Az úri világot csak Ady támadta merészebben. A harcos politikai költemények ( Középosztály , Bányászfalú , Ének , Népdal ) mellett szerelmes versek melegen fénylő sorai bizonyítják, hogy lírája sokhúrú, gazdag em109
