Géger Melinda: Vaszary János 1896-1907 között alkotott művei a Somogyi Képtárban, 1985
VASZARY JÁNOS MŰVEI A SOMOGYI KÉPTÁRBAN 161 IV. A továbbiakban a formai rész analizálását a Somogyi Képtár gyűjteményéből származó (képekkel illusztráJjuk. Segítségükkel az 1906-ig terjedő időt szemléletesebben tagolhatjuk a natura lista-posztimpresszionista időszak, annak felbomlása és az utána következő iránykeresés szempontjából. A formai rész elemzése előtt egy meghatározást szeretnék megvizsgálni, ami erre az intervallumra vonatkozik. Szabadi Judit az 1905-ig terjedő időt, így a Haulisch Lenke általi nagyvárosias életképek témacsoportjaként megjelölt darabokat is (Nők tükörrel, Fürdő után, Tükör előtt) az illuzórikus és dekoratív látásmód összekötésének határozza meg. A megnevezett életképek sorozata ezek szerint átmenetet képez a síkművészet irányába, egészen az iparművészeti alkotásokig. 8 Valóban, Vaszary még 1904-ben is alkot jelentős műveket dekoratív szecessziós stílusban, ám ez a formanyelv nem a festészeti, inkább az iparművészeti munkákon teljesedik ki, ezen belül is népi-paraszti témakörökben. (Vásárosok, Jegyespár.) Előzményei nem az oldott festőiségbe már 1904-ben átcsapó polgári interieur-sorozatban keresendők, hainem az 1. kép: A festő testvérének portréja, 1890-es évëk közepe 1900-as éveik elejéről származó grafikákban (pl. ilyen az 1903-as dotálású Megállóhely). Ezekben a dekoratív rajzokban dolgozza fel a külváros, a falu életképi jeleneteit. A következőkben vegyük sorra a Somogyi Képtár tulajdonában lévő, ebből az időszakbóI keltezhető alkotásokat. 1. kép. A festő testvérének portréja. (Olaj, vászon 120x85 cm Lsz. 82. 3. 1. Jelzés nélkül.) Keletkezése az 1890-es éveik közepe bájára tehető, a Fekete kalapos nő után, de a századforduló előttről — a dekoratív és plein-air-naturalista jegyek együttes alkalmazása miatt. Az arc és a lkéz kötött naturalizmusát az magyarázza, hogy családi portré, nem reprezentatív célt szolgál. A múzeum a Vaszary család leszármazottaitól vásárlás során jutott hozzá. Nagy, zöld lombú fátk előtt álló fehér ruhás lányt ábrázol profilban. Feltehetően a festő rokonságából valaiki, esetleg egyik leánytestvére. A markáns arcél, a széles, kiugró járomcsont és a mongol vágású szemek — Vaszaryra is jellemző vonások. Nem tartozik az általunk kiválasztott polgári interieur-képek sorozatába, de így is érdemes megvizsgálni, mint kiindulópontot a viszonyításhoz. 2. kép: Nyári lak, 1896. 8. SZABADI JUDIT: A magyar szecesszió művészete, Bp, 1979,