Varga Gyula: Textil és bőrhímzések a debreceni Déri múzeumból, 1984

A Dél-Alföld, Békés, Csongrád, Dél-Bihar szintén elsősorban bőr- és szűrhímzéseiről híres. Itt a református falukban valamivel szolidabb, a katolikus- főként a szlovák nemzetiségű — vidékeken azonban sziporkázó színekben pompázó hímzett viseletdarabokat találhatunk. Negyedik téregységünk a Felvidék, vagyis az északi hegyes-dombos vidék igen változatos hímzésvilágából mutatunk be szemelvényeket. (A táj nagyobb része ma Csehszlovákiához tartozik). E tájon a magyarok közül elsősorban a palóc — barkómatyó népcsoportok igen változatos textil és bőrhímzés világával ismerkedhetünk meg. A különlegességek közül is kiemeljük a már említett, XVIII. századból való, különleges technikával készült oltárterítőt, a különböző XVIII. századi lepedőszéleket. Igen szépek a XIX. század közepe tájáról való fehér BOLDOGI, még régiesen mérsékelt színvilágú rimóci, lénárdaróci, borsodnádasi, bogácsi színes hímzések. A mezőkövesdi, tardi, szentistváni matyó hímzéseknek is a közismertektől régiesebb változatait szemlélhetjük. Igen szépek a gömöri-, szepességi magyar és német lepedővégek, de a hímzőmesterség különleges remekei a különböző szlovák ingek, ingvállak, ingelej- és ingujjhímzések, főkötők, melyeknek egész sorát mutatjuk be. Emlékeztetjük a tisztelt látogatót, hogy feladatunk elsősorban a népi hímzőművészet remekeinek a bemutatása volt. Éppen ezért kevesebb súlyt helyezhettünk a hímzéseket hordozó textíliák, bőrök funkcióinak bemutatására. A kiállítás azonban bizonyára érzékelteti, hogy a hímzések leginkább a vászonból vagy bőrből készült viseletdarabokon jelentek meg. A lakásbeli textíliák közül elsősorban az ágybéli vánkosokat, lepedőszéleket hímezték. Ezek mellett csak újabb divatnak tűnik a falvédők, terítők hímzéssel való díszítése.