Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Előszó

ELŐSZÓ Somogy megye néprajz iránt érdeklődő közönsége már régóta igényel olyan rendszeresen megjelenő kiadványsorozatot, mely az itt folyó kutatások eredményeit közzéteszi számára. Most megjelenő könyvünk második kötete annak a Somogy néprajza sorozatnak, melyet 1975-ben indított meg a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága a nagysikerű Somogyi népköltészet című kiadványával. Ez a könyv Együd Árpád több évtizedes népköltészeti gyűjtőmunkájának legjavából adott válogatást, valamint Olsvay Imre kisebb terjedelmű, de alapvető tanulmányát is tartalmazta (a somogyi magyarság népzenéjéről). Már ennek az első kötetnek a készítése idején megindíttatta dr. Bakay Kornél a múzeum akkori igazgatója a következő kötet gyűjtő és szervező munkálatait. Ebben a tárgyi néprajz körébe tartozó különböző, de részben összetartozó témákról szóló tanulmányokat kívántunk megjelentetni, több szerző dolgozatait. Somogy megye az elmúlt 10 évben néprajzi szempontból a viszonylag kevesek által vizsgált vidékek közé tartozott, kevés néprajzost foglalkoztatott. A Somogy néprajza sorozat egyik célkitűzése ezért az is volt, bogy a meglévő eredmények közzététele mellett - kiadvány lehetőségével - a somogyi vizsgálatokra serkentse a szakembereket, de a rokontudományok képviselőit is. Az eddig eléggé elszigetelten végzett gyűjtő- és feldolgozómunka összehangolása, megfelelő hatékonysággal együttműködő alkotógárda kialakítása is szerepelt terveinkben. A Somogy néprajza II. első tanulmánya Kerecsényi Editnek a csurgói paraszti lakáskultúra ioo év alatt történő változásáról szóló cikke. Az emlékezettel és tárgyi emlékekkel még elég jól elérhető időszaktól, az 1860-70-es évektől kezdődően egészen a napjainkig tartó időszakot öleli fel tanulmánya. Sok és gondos megfigyelésen alapuló adatai, témájának szemléletes bemutatása jelzi, hogy bár egyetlen község és közvetlen környéke lakáskultúrájáról ír, az általános és egyedi vonások kiemelésénél egy jóval nagyobb egység - Zala megye délkeleti, Somogy délnyugati része - ismeretében jár el. Ujváriné Kerékgyártó Adrienne a somogyi paraszti vászonviseletek fő darabjainak (ing-gatya, ing-péntöl) szabástípusairól ír. Több mint egy évtizede foglalkozik az ingek, pendelyek, gatyák szabására vonatkozó részletek gyűjtésével, kérdőíveire az ország minden részéből, de határainkon túlról is érkeztek válaszok, így e témáról országos áttekintése van. A Rippl-Rónai Múzeum textilanyagát különösen jól ismeri, többek között ennek raktári elrendezésében is tevékenyen részt vett. A buzsáki és környéki női ingekről és hímzésükről írt dolgozata részét és előzményét képezte ennek az egész megyei kitekintésű tanulmányának, mely a felhasznált vászonféleségek, a szabástipológia leírásán túl a megye különböző viseleteit is körvonalazza és hangsúlyozza azokat az alapvető gazdasági, közlekedési, kereskedelmi adottságokat, lehetőségeket, változásokat, ame5