Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Kerecsényi Edit: 100 év népi lakáskultúrájának alakulása Csurgón

nyértartót, kanáltartót, mindent meg tudott csinálni, amire csak a ház körül szükség volt. Ez a sótartó 1948-ig fedelével együtt mindig ott vök a füstöskonyha falán. Mióta építkeztek, azóta nem használták, akkor került fel a padlásra. Most is van fali sótartójuk, de az már „nájlon"-ból van, a szövetkezetben vették. 9/a. Hordóhoz használt tölcsér, tőtögető. Gsurgónagymarton. (68.21.1.) Tölgyfából házilag faragták. A „kiforrott" farészt kivájták, aljába ujjnyi széles lyukat fúrtak, amibe vascsövet erősítettek. (XVIII/II. tábla.) Száj átm.: 25x23 cm, M: 23 cm. Legalább 100 éves. Tulajdonosa szerint „ez a tőtögető azér jó, mer tőforrásból van (tölgyfa oldalának kiforradásából), és soha nem törik össze. „Általában a hegyen használták. Szerették, mert jó öblös. Használaton kívül a prés tetején volt a helye. Két éve kitörött a csöve, akkor hazavitték a hegyről. Üj csövet készítettek bele, s azóta a kamrában használták. Sárgaréz csöve volt, de az már rég elveszett." b) Fatölcsér, faíőcsér. Csurgó. (58.7.1.) Keményfa gyökeréből faragott, szabálytalan kúp alakú eszköz, melynek kifúrt aljába vaslemezből hajlított csövet illesztettek. Kidolgozása elnagyolt. Száj átm.: 17,5-15,5 cm, M: 26 cm. Mikor és ki készítette, nem tudják. Mióta ismerik, mindig így nézett ki. „Mindig itthon használtuk, a kamrába vót a helye. Borfejtéskor a kis borosbücskához köllött, vizet is, bort is öntöztünk bele. A hegyen kádár csinálta nagy „tőtikét" használnak a hordók megtöltéséhez, de a kis bucskákhoz az nem alkalmas." Nehezen váltak meg tőle; alumíniumtölcsért vettek helyette. (XVIII/II. tábla.) 10. Gabonatároló fatörzs, bodon, Csurgó. (5 8.17.1.) Vastag, csak részben kéregtelenített kőrisfa törzséből vésték ki, s két deszkalappal fenekelték be. Kétoldalt 1-1 kis felálló füle van. Mellettük 1-1 fenékig érő repedés, melyeket 3-3 erős vaskapoccsal fogtak össze, ill. tarka ronggyal tömítettek. A használat során másutt is megrepedt, ezért erős dróttal „abroncsozták" meg. M: 124,5 cm, külső átm.: 77 cm, belső átm.: 64 cm. A családi hagyomány szerint a bodon legalább 100 éves, mert az idős tulajdonos kislánykorában is szúrágott volt már. Mindig a kamra sarkában, a padláslépcső mellett állt. Régen gabonát tároltak benne, a tsz megalakulása óta fejes káposztát vagy egyéb terményt. 11. Terménytartó fatörzs, bucsér, Csurgónagymarton. (68.26.1.) (XIX/I. tábla.) Keményfából, horgas fejszével faragott. A fatörzs belsejét kivájták, oldalát durván „lepucolták". Hozzávetőleges méretű pallóval bef énekelték, majd 4 faszeggel rögzítették. M: 50 cm, Talp átm.: 38x45 cm, Száj átm.: 39,5x43 cm. Tulajdonosa szerint még öregapjának öregapjáé lehetett, apáról fiúra szállt. Mindig a padláson volt, babot tartottak benne. Babcséplés után úgy töltötték meg, hogy a szájától kb. 10 cm-re teljen meg. Akkor elég volt a családnak egész évre. 49