Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980
L. Szabó Tünde: A népi műemlékek védelme Somogyban. Népi műemlék fogalma általában, védettségi fokozatok
JEGYZETEK i. VELENCEI CARTA: Az 1964-ben Velencében megtartott nemzetközi műemlékvédelmi kongresszuson létrehozott határozatokat foglalja magában. A múzeumokról és műemlékekről intézkedő 1949. évi 13. számú törvényerejű rendeletben már megtalálható a „néprajzi" jelentőség fogalma, vagyis a Velencei Carta csak nemzetközileg minősül ilyen irányú első elismerésnek. i. 2. L. Szabó Tünde: Műemlékvédelem Somogyban 1976. Iskola és Levéltár. Szerk.: Kanyar József. 3. Mendele Ferenc: A műemléki albizottságok feladatai a népi műemlékek védelmében. MŰV.-1962. VI. évf. 1. szám 16-17. 4. Balassa M. Iván: A Néprajzi Falu az Ezredéves Kiállításon Etn. 1972. 4. szám. 5. 1960-61. Somogy megye falukutatások, VÁTI koordinációban, a Néprajzi Múzeum támogatásával. 6. A felméréseket dr. Hajnóczi Gyula: Műemlékfelmérés 1956. Építőipari Műszaki Egyetem Tudományos Közleményei I. kötet 6. számában leírt módszerrel végezzük. 7. Somogy megye műemlékjegyzéke 1973. ÉTK és Műemlékvédelem Somogyban 1976. Iskola és Levéltár. 8. Meg kell említenünk a Budapesti Műszaki Egyetem Építésztörténeti Tanszékének, egyetemi hallgatóknak bekapcsolódását a felmérési munkába, valamint az OMF külön megbízása alapján történt felméréseket. Mindkettő nagy segítséget jelentett megyénk műemlékvédelmi munkájában. 9. ICOMOS: a műemlékvédelem nemzetközi szervezete. 10. SOMOGYTERV, műemléki irattár. 11. Ezek az összegek azóta megemelkedtek. Műemlék esetében 4000-5000,- Ft, műemlékjellegű épület esetében 3 000-4 000,- Ft, városképi jelentőségű épület esetében 2 000 -3 000,- Ft. A 25/1974. (Ép. Ért. 36.) ÉVM számú utasítás az eseti támogatás összegét úgy állapította meg 30 e/Ft-ban, hogy eltörölte azt a korlátozást, miszerint a támogatási összeg nem haladhatja meg a felhasznált anyag költségének összegét. 12. A támogatással kapcsolatos kérelem, költségvetés és műszaki leírás elkészítését a MAB tagjai minden esetben társadalmi munkában vállalták. 13. Az együttes helyreállítási tervét a SOMOGYTERV készítette el, építész tervező: L. Szabó Tünde, néprajzos: dr. Knézy Judit. 14. Ezen háztípusok kialakulása, néprajzi értékelése, fejlődési változatainak bemutatása nem tárgya e tanulmánynak, de lényeges itt megjegyezni, hogy a Somogyi Múzeumok Közleményei 1973. évi első kötetében e témát mélyrehatóan ismertető tanulmányok dolgozzák fel. így dr. Knézy Judit A favázas lakóházépítkezés emlékei a Belső-Somogy-i Csököly, Gige, Rinyakovácsi és Kisbajom községekben vagy Lantosné Imre Mária: Adatok Szenna népi építkezéséhez с írásai. 15. A csökölyi ikerkamra áttelepítésre került a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménybe. Felállítására 1980 nyarán kerül sor. (6/1-3. kép.) 16. A csökölyi pajta 1977-ben áttelepítésre került a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény nagygazda portájára. 17. Ugyancsak a nagygazda portán áll Szennán, 1977-ben került áttelepítésre. 18. A Néprajzi Gyűjtemény tanulmánytervét 1971-72-ben dolgozta ki a SOMOGYTERV, ennek beépítési terve Szenna és mellékfalvai összevont rendezési tervével együtt készült. 19. Tervező: SOMOGYTERV. Építész: L. Szabó Tünde. (Az ezt megelőző utolsó felújítás 1948-ban volt, Huszár György építész tervei alapján. Ekkor készítette Soós István kaposvári festőművész a mennyezeti kazettákat az eredetiek mintájára.) Kivitelelező: Kaposmérői Építőipari Ktsz. 1973. 20. Javaslat Szántód-puszta hasznosítására 1975. február, SIÓTOUR. Somogy megyei Tanács V. B. Idegenforgalmi Hivatala. A tanulmánytervet és az épületek kiválasztását gondos kutatómunka előzte meg. 34