Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

L. Szabó Tünde: A népi műemlékek védelme Somogyban. Népi műemlék fogalma általában, védettségi fokozatok

let, és lehetőséget ad népi táncegyüttesek műsorainak megrendezésére. A terület méretei biztosítják a későbbi bővítés lehetőségét, ahol esetleg a megye más típusú - pl. Dráva melléki vagy külső-somogyi lakóházai is bemutatásra kerülhetnek. Igen gondosan, szakemberek bevonásával választottuk ki az ide telepítendő növényzetet, az élősövényeket és a Zselicre jellemző, őshonos fákat, a kertekbe a virágokat, a hegyi pincék szőlőfajtáit. A Néprajzi Gyűjtemény megvalósításában, a helyi szakemberek munkájukhoz jelentős szakmai segítséget kapnak a Szentendrei Falumúzeum szakembereitől. A falu lakói első perctől kezdve nagy figyelemmel és érdeklődéssel kísérték az építés minden fázisát, s bár az első időszakban kissé idegenkedtek tőle, később már májusfát állítottak a rinyakovácsi lakóház udvarára, és nem egy öreg néni vagy bácsi ajánlotta fel a múzeumnak régi berendezési tárgyait. Jani bácsi és többek, ügyes kezű helybeli ácsmesterek, már érzik, hogy maguknak építik a házakat, s nem egyszer még idegenvezetőnek is felcsapnak, hiszen nem múlik el nap, hogy látogatók ne keresnék fel az épülő, szépülő portákat. A közönség számára a Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény 1978 októberében nyílt meg, ekkorra a templom, az első porta, a múzeumi fogadórész és az Árpád utca 38. sz. alatti helyreállított népi műemlék készült el. 1979-ben megnyílt a berendezett kisbajomi lakóház, és a további munkák jó ütemben haladnak. Reálisan, a rendelkezésre álló anyagi keret függvényében évente egy porta készül el. Megyénk másik jelentős műemléki együttese a zamárdi-szántódpusztai Majormúzeum.

20 Hasznosítási tanulmánytervét már 1970-ben kidolgozta a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet, 32 védett épületéből a mai napig a fogadóépület, a kastély és a Ménes csárda került helyreállításra. A számos problémával küzdő, országos viszonylatban is igen jelentős épületegyüttes helyreállítása már meghaladja a megye anyagi lehetőségeit. Napjainkban a jó ütemű kiviteli munka központi támogatással folyik, és már most is komoly idegenforgalmi vonzerővel bír mind hazai, mind külföldi turisták számára. (10. kép.) Már 1736-ból biztos adatunk van a Zamárdi mellett lévő Szántód falu majorjáról, mely a tihanyi apátság birtoka volt. Az 1700-as évek végén a major bérlője PÁLÓCZI HORVÁTH ÁDÁM, aki tizenkét évet töltött itt. A XIX. század közepéig fejlődő majorság épületei, növényzete, környezete napjainkig szinte alig változott. A zárt, egységes település népi építészeti, műemléki és agrártörténeti szempontból hazánkban egyedülálló értéket képvisel. A Szent Kristóf kápolna, a kastély, cselédházak, csárda, magtár, lábas pajta, borospince, szabadtéri kemence, disznóólak, tyúkólak, vermek, istállók mind, mind eredeti állapotnak megfelelően kerülnek helyreállításra. A nagy volumenű, több üzemre tervezett kiviteli munka megyénk egyik legjelentősebb népi építészeti együttesét menti meg. Az egyes épületek helyreállításán túlmenően azok hasznosítására is sor kerül, így a major területén a lótenyésztés, kutyatenyésztés és más jellegezetes kisállattartás bemutatása mellett népi és iparművészeti műhelyek is helyet kapnak. Faragó, csipkeverő, vesszőfonó, szövő, hímző, fazekas, bőrdíszműves műhelyek, a kismesterségek bemutatásával élővé varázsolják az együttest. A helyreállítás teljes befejezését, a majormúzeum üzembe helyezését és végleges átadását az idegenforgalom számára 1985-re tervezik. A Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala, aki egyben gazdája, üzemeltetője is az együttesnek, hatalmas anyagi és szellemi energiát fektet a megvalósítás fáradságos munkájába. 297