Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Boross Marietta: Szántódpuszta (Egy Somogy megyei nagybirtok majorsági épületei és épülettervei a XVIII. és XIX. századból

lédházban 24 szoba, 21 konyha és 24 kamra nyújtott emberibb lakáskörülményeket. 1944-ben a pusztán 28 kommenciós dolgozott.

51 Ez a szám nem jelent 28 családot, mert nem egy olyan család volt, ahol két kommenciós is szolgálta az uradalmat. Az eddig ismertetett épületek közvetve utaltak a gazdálkodás színvonalára, a termelés nagyságát, intenzitását a gazdasági építmények vannak hivatva ismertetni. /3. Lóistálló, kocsiszín, fészer, tyúkház és fáskamrák. (21) Az épület szintén nagyméretű égetett téglából, az Épületleltár szerint 1821ben épült, az 1860-as kataszteri térképen, mint lakóházat jelölték, melyhez szántóföld csatlakozik. Az épületet többször, az utóbbi években teljesen átépítették, falkutatásai még nem történtek meg, így eredeti állapotáról többet mondani nem tudunk. 14. Borjúistálló. (}o) 1825-ben épült nagyméretű téglából. A falkutatások arról győztek meg, hogy többször átépítették. Befalazott disznóól ajtókat és felette tyúkház nyílásokat találtunk az épületnek a két végén. Belső berendezéséből - jászlak, takarmánytartók stb. - semmi sem maradt, csupán a trágyaléelvezető csatornákra bukkantunk. Az épületnek a felszabadulás előtti állapotát rekonstruáltuk, vigyázva a vakolat eredetiségére az épületet osztó simára vakolt felületekre. (Lásd IX/I. táblát.) /5. Tehénistálló, ezelőtt ménesistálló, (zj) Amikor Brestyenszky tihanyi apát az új, háromboltíves ménesistállónak az elkészítésével Rigler József kőművesmestert megbízta, a 19. század közepén újra megvetette a korábban oly híres szántódi ménes alapjait. A gazdálkodás tendenciája volt a szántódi ménes fejlesztése, ezért 1868-ban angol telivér méneket hoztak Szántódra a keszthelyi hercegi uradalomból.'

12 Századunk elején a rendi javak jószágkormányzója a szántódi ménest a Vas megyei Ölbő-pusztára helyeztette át, és Szántódon az intenzívebb szántóföldi termelést szorgalmazta.

53 Ennek a ménesistállónak a VÁL-ban megmaradt a tervrajza, továbbá a kőműves és az ácsmester költségvetései és végelszámolásai.

04 (10/2. kép.) Az Épületleltár az építés évét 1843-ban jelölte meg, a levéltári tervrajzok és költségvetések az építést 1846-47-re datálják. A két utóbbi évszámot fogadhatjuk el valósnak, mert az épület számláit 1847-ben egyenlítették ki.

55 A puszta termelési profiljának az átszervezésével az istállóba a szimentáli teheneket helyezték el. 1911-ben épült hozzá az ún. tejház tejhútővel és szeparátorral. Az istállót vízvezetékkel is ekkor látták el. Az utóbbi hozzáépítést a győrszentmártoni Pilcz Károly kőműves tervezte. (IX/II-III. tábla.) Terveit a pannonhalmi Rendi Levéltárban leltük meg.

56 16. Ököristálló. (15) Az első háború előtt, de még a harmincas években is a termények szállítását, a földek művelését zömében ökörfogatokkal végezték. A traktorok nagymértékű elterjedéséig az ökrök száma, fizikai erőnlétük mutatói voltak a gazdaság jó vagy hanyag gazdálkodásának. 261