Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980
Boross Marietta: Szántódpuszta (Egy Somogy megyei nagybirtok majorsági épületei és épülettervei a XVIII. és XIX. századból
követik. Ennek az építészeti stílusnak eredetét a falusi kúriákon, városi polgárok épületein át a dunántúli késő reneszánsz palota és várépítkezéseknél kereshetjük. 47 A majorsági gazdálkodás előretörésével - a reformkorban szüntették meg az uradalmi kocsmát. Hajdú, majd a pusztagazda lakott itt, két vezető pusztaelöljáróval együtt. (Lásd V/III. táblát.) A hasznosítást jelző átalakítási periódusokat csak a gondos falkutatás tudja megnyugtató módon rögzíteni. A szájhagyomány szerint a pincének egy részét még börtönnek is használták 1848 előtt. Valószínűsíti az elmondást, hogy az úriszék több ízben is ülésezett Szántódon." 48 A programterv szerint az épületet az eredeti funkciója szerint csárdának hasznosítják. Megelőzően elvégzik a falkutatásokat, melyek az építés periodizációjára, feltehetően választ ad. Reméljük, hogy a csárda belső berendezése a beszálló kocsmák hangulatát fogja a ma emberének idézni. 8. Cselédlak. (23) 1820-ban épült az Épületlekár szerint nagyméretű téglából. A mai öt szoba, öt konyha és öt kamra már a harmincas években elvégzett leválasztást mutatja. Az épületnél a falkutatások nem történtek meg, így erről az épületről most többet nem írhatunk. 9. Mesteremberek lakása. (2c) 1886-ban épült nagyméretű téglából. Az 1860-as kataszteri térképen még nem jelölték, tehát az Épületleltárban jelzett évszám valós, vagyis csak kisebb hibát jelent. Északi oromfalán vakolatdíszes keretben TA (Tihanyi Apátság) 1870-es évszám vehető ki a már igen lekopott betűkkel. Feltehetőleg ez az építkezés éve az Épületleltárban jelzett 1886-os évszám az átalakítást vagy módosítást jelöl. Az épület falkutatásai megtörténtek és az alábbiakat találtuk. A fő falak nagyméretű égetett téglából készültek, a belső falak vályogból. Minden lakáshoz tartozott egy fiókgerendás födémű szoba, melyet a konyhából fűtöttek. Padozatuk az építés évében döngölt föld lehetett. A konyhának a téglából épített sisakszerű szabad kéményét, tartó gerenda és oszlop rögzíti. A kamra elhelyezésére a falkutatások semmi támpontot nem adtak. Feltehetőleg a konyhából kerítették le. A konyhákból nyílott minden lakásnak a padlása. (VI/I-II. tábla.) Eredetileg négy lakás volt itt, ugyanis négy egyforma tüzelőberendezést találtunk, az ötödik lakásnál nagyméretű ajtónak a helyére bukkantunk, amely valószínűleg a kádárnak, vagy bognárnak a műhelye lehetett. Az ebből a lakásból falazott mászókémény utólagos, ezt nemcsak a habarcs, de a kéménynek az elhelyezése is bizonyítja. Ugyanis a kémény az egyik téglalap alakú szellőzőnyílás előtt van. A bejárati homlokzat ablakai körül szerény, a ház két tűzfalán ablakformájú vakolatdísz. A szobák az épület nyugati oldalára nyílnak. Az ablakok előtt volt a faágakból készített kerítésen belül a virágoskert. Külön társadalmi réteget képviseltek a pusztán a mesteremberek. A felszabadulás előtt a pusztán kovács, bognár és kőművesmester lakott és dolgozott. A nagy hordókat a kádármester tartotta rendben. Az iparosok már a múlt század második felében sem laktak a közös konyhás cselédlakásokban. Szoba-kony254