Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980
Boross Marietta: Szántódpuszta (Egy Somogy megyei nagybirtok majorsági épületei és épülettervei a XVIII. és XIX. századból
Vallásalap 1786-ban vette át a pusztát, a kincstári hivatalnokok a kőből épült, boltozatos, fazsindelyes kápolnáról írnak, melynek a harangtornya fából készült, rossz állapotban van és ezért mindössze 396 forintra becsülték. 35 1802-ben, amikor a rend a pusztát újra birtokba vette megállapították, hogy a kápolna „tetőzete javításra szorul, padozatát kisörsi vagy más kőből készült padozatra kellene kicserélni. A miseruhák tárolására is kellene egy szekrény, és a karzatra egy kis orgona." 36 (III/I-III. tábla.) A kápolna átalakítására, felújítására csupán 1820-ban kerülhetett sor, legalábbis ezt az évszámot tükrözi a toronysisak elülső mezőnyébe trébelt technikával készített évszám. A VÁL-ban csupán a kápolna bejárati homlokzatának tervrajzát leltük meg. 3/ A terv ugyancsak eltér a kiviteltől. A terven vakolatdíszes klasszicista stílusú homlokzatot látunk, melynek egyes elemei az empir stílust tükrözik. A vörösréz toronysisak a tervezettnél díszesebb, hatszögletű, elülső mezőnyében a már említett évszám olvasható, oldalmezőnyeit empiros trébelt füzérek ékítik. Az építés évszáma felett míves koszorú. A kápolna berendezése az épület külső stílusát tükrözi. A keményfából készült padsorok belső oldalának végződéseiben empiros domború faragást találtunk, ugyanez díszíti az oltárasztalnak az elülső mezőnyét is. A félköríves végződésű, barokkos keretben elhelyezett eredeti oltárkép, olajfestmény, mely szent Kristófot ábrázolja a gyermek Jézussal, kezében hatalmas vándorbot. Mellette szent Jakab tekint az égre. A kép alkotója ismeretlen. A harmincas években a régi kép helyére, az oltárasztal feletti mezőnyben Miklósi Gábor freskó technikával ábrázolta szent Kristófot. A kép alkotója a szentnek a gyakori megjelenítését választotta. Óriásként ábrázolta, kivirágzott hatalmas vándorbottal, amint vállán a gyermek Jézussal átgázol a hatalmas vizeken. A kápolna padozata szürke és vörös kőből faragott, valószínűleg 1820-ban készült, ugyanakkor építették a tömör tölgyfalépcsőkkel megközelíthető kórust is. A kórusnak a barokkos mellvédjén a padoknak a rozettás faragásait készíti el vakolatból a kápolna építője. A kápolna falkutatásai igazolták a leírások említette kőből készült templomot. A szentély és a kápolna oldalfalai tihanyi kőből rakottak, az átépítéskor a kápolnát megnagyobbították, nagyméretű égetett téglából készült a toldalék, a torony és az épület magasítása és boltíve. 2. Jószágkormányzói és erdőtiszti lakás. (2) A kastély a felszabadulás előtt a rend jószágkormányzóinak adott ideiglenes szállást. Ez a lakrész három szobából, előszobából és árnyékszékből állott. A somogyi erdők felügyelője, mérnöke ugyanezen házban tágasnak mondható lakással rendelkezett. Öt szoba, két előszoba, fürdőszoba, cselédszoba, konyha, kamra, pince és mosókonyha szolgálta kényelmét. A kápolnához hasonlóan a kastély első megépítése, az „udvarház" szintén tihanyi kőből készült. 1716-ban olvassuk, hogy Szántódon „kőház van az apáturasághoz tartozandó". 38 A 18. század végének katonai félmérői megjegyzik, „Der Edelhof liegt hart am Morast ist gemauerig, sonst aber von keiner bedeutung." 39 1790-ben már többet tudunk róla. „Die Herrschaftliche Rezidenz besteht aus 4 Zimmern, 3 Kammern, 1 Küchel, und zweein Kellern, ist von guten Materialien erbaut mit Schindeln eingedeckt." 40 A munka vezérfonalául használt Épületleltár csupán az 1842-es évben végzett nagyobb átépítést jelzi az építés éveként. Ekkor a „kastély, az apátság tagjai243