Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980
Boross Marietta: Szántódpuszta (Egy Somogy megyei nagybirtok majorsági épületei és épülettervei a XVIII. és XIX. századból
épületek korszerűsítésére és újak emelésére. A pannonhalmi főmonostornak Győrszentmártonban a 18. század végén már jelentős termelékenységű téglaégető kemencéiről olvashattunk. Megtudtuk, hogy a két téglaégető kemencéhez egy-egy három forint és tizenkét krajcárra becsült szoba, konyhás lakás is tartozott, amelyikben a tégláslegények lakhattak. A másik kemencéhez tartozott a téglásmester lakása, mely két szobából, konyhából és kamrából állott. Udvarán kis istálló - számosállatnak - és sertésól volt. A téglásmester portájához tartozott még a lakóház udvarának folytatásaként elterülő két és fél mérős hajdinaföld is. 24 A tihanyi apátság somogyi javainak építkezéseit a 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben az endrédi és jabai téglaégetők látták el. Az ezekben égetett téglából építették a szántódi, endrédi, zamárdi, jabai, kapolyi, tóközi épületeinek a falazatát. A VÁL-nál meglévő iratanyag a szántódi téglaégető építésééről ad teljes dokumentációt. A már említett Rigler József kőművesmester építette 1842-ben „.. . a téglaégető kemencét, melyben födélfa nincs, hanem boltozatra épült. Egyszerre 30 000 téglát lehet benne égetni, s így segítve van ama nehézségen, mely 1841 előtt volt, amikor Endrédről vagy a még messzebb fekvő jabai téglaházból hozatott az uradalom téglát." 25 (2. kép.) A téglaégető kemencét, a téglásmester és legények lakását az első háború előtt elbontották, tégláját széthordták, más épületekbe beépítették, így nyomát csupán a dűlőnevek őrzik. így a szántódi majortól nem messze fekvő „Téglaházi kert" és a ,,Sáfrán kerti agyagbánya", ahol a század elején téglaégető kemence működött. 26 Becsesnek és közlésre érdemesnek tartjuk a szántódi téglaégető tervrajzait, nevezetesen alaprajzát, metszetét és homlokzatát ábrázolóakat. Az ábrákat kiválóan dokumentálja az építésnek a költségvetési számadása, melyet teljes terjedelmében teszünk közzé. 27 A) Alapfalak 9° o' o" öl fr. 45 kr 87,45 B) Földszint fölötti falak. 9° 2' 2" öle 11 fr 102,57 C) Boltozat. 2 0 3' 2" ölét 14 fr 35,16 D) Kövezet. 17 0 4 2" öles 45 kr 13,16 E) Téglázat 1. i° o' 9" 2. o° o' 11' 1° 1' 1" öles 14 fr 16,32 Összesen 255,08 A téglaégető kemencék termelése az építést követő években már jelentős volt. A Zamárdi községet sújtó nagy tűzvész, mely 1846-ban volt, a falu jelentős részét megsemmisítette. Brestyenszky tihanyi apát segítette a fedél nélkül maradt lakosságot épületfával és téglával. 28 1852-ben feljegyzés készül azon zamárdi gazdákról, akik adósak maradtak a tégla árával. Portánként történő tégla felhasználását az adósok felsorolásával tudjuk érzékeltetni. Rezi Mihály 2000, Friesz Ferenc 3500, Csehi Imre 3000, Csehi Márton 1000, Szabó Mihály 1000 téglával maradt adós. Az összes adósság 10 500 darab tégla volt, melynek értéke 18 forintot tett ki. 29 240
