Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980
Boross Marietta: Szántódpuszta (Egy Somogy megyei nagybirtok majorsági épületei és épülettervei a XVIII. és XIX. századból
áll. »„Ist von Bauern Hand erbauet, von Brettern zusammengeschlagen." Feltehetően boronafalú házról van szó. A másik béresház már a későbbi cselédházak modelljét tükrözi. Két szobából és konyhából áll. Földfalú és náddal fedett. Az egyik csősznek a háza „ist von Laim und Felchten zusammengesetzt", tehát fonásfalú sártapasztással, és náddal fedett. Kiemelkedik a pusztán a kocsma épülete, melyhez még egy tizenkét lovat befogadó istálló is tartozik. Jó anyagból készük és van négy szobája, egy kamrája, egy konyhája és egy pincéje. A gazdasági épületek ugyancsak szerények, van egy jó anyagból épült szénapajta, náddal fedve, egy fából készült igen rossz állapotú kukoricagóré. Továbbá ökör, tehén, kecske és isertés istálló, földfalú, nádfedésű szintén igen rossz állapotban. A helységnek minden épülete, kivéve a pincével ellátott cselédházat, továbbá a hordókat tároló fészert az uraság magának fenntartja, az összes többi épületet Horváth Ádám bérli. Ezt az állapotot rögzíti Vályi András az 1799-ben kiadott helységösszeírásában. „Lakóhelye Horváth Ádám Ürnak, határja jól termő, vagyonyaikat is kivált nyárban jól eladhatyák." 17 A pusztának híres lakója volt Pálóczi Horváth Ádám, aki a Vallásalaptól bérelte a pusztát. Innét folytatott levelezései és naplói irodalomtörténetünk becses emlékei. Sajnos a felvilágosodás korának kiemelkedő egyéniségét a pusztához nem fűzték kellemes emlékek. A bérlettől pörrel vált meg. 16 A kamarai tisztviselők feljegyzéseit kiválóan egészíti ki a kilenc évvel később készült - 1799-ben - térkép, melyet Csissik Miklós geometra készített. A térkép inkább vázrajz, mint az épületek pontos helyszínelésének rögzítése. Jól eligazítanak a térképhez adott feljegyzések. Az a-val jelzett allodiumon - a majorság területén - négy épületet jelölt. A nagy tömegében jelzett udvarházat, a vele szemben lévő hosszú épületet - ma ménes csárda - a pince feletti cselédlakást és az udvarház előtti - feltehetően szintén cselédlakást, b-vel jelölte az alíodiumhoz tartozó káposztáskertet, c-vel a majorsági udvart, d-vel a veteményeskertet, melyben két épületet is jelöl. Az egyik a csőszé, a másik a pásztoré volt. (Somus Victoris et Pastoris), f-el jelölte a pusztai kocsmát, területén a tizenkét ló elhelyezését szolgáló istállóval. A g, h, j, falusias jellegű településre vallanak, az épületekhez itt kerített udvar tartozik. Itt lakott a Domus campi custodis (mezőőr) és Inquilini Antoni Gajet, vagyis jobbágyporta volt. A postaút mellett i-vel jelölte a Domus Sylvanus Custodi-t, vagyis az erdőőr házát. 19 A pusztának a települési képe a halmaztelepüléshez mutat hasonlóságot. Az épületek a dombokra, domborulatokra épültek. Központban van a templom, mely helyzeténél fogva uralja a települést. (1 kép.) A pusztán az épületek között veteményeskertek, káposztáskert, árpáskert és kukoricáskert van. Ez utóbbi között jelentős számú gyümölcsfa volt. A Vallásalap több mint 15 éves birtoklása idején a pusztán új épület nem épült, csupán két házhoz készítettek kerítést, de annál jelentősebb volt az a 90 öl hosszú és 4 öl széles fahíd, melyet a pusztáról a révátkelőhelyhez a szántódi mocsáron keresztül készítettek. 20 A vízellátást két kút, a helységben egy kerekes, a legelőszélben egy gémeskút biztosította. 21 Jól eligazít az 1860-ban készült kataszteri térkép és a hozzá tartozó épület és (II. tábla) a belterületi földhasználati leírás. A térkép nemcsak a pusztának kö237
