Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980
Boross Marietta: Szántódpuszta (Egy Somogy megyei nagybirtok majorsági épületei és épülettervei a XVIII. és XIX. századból
/ SZÁNTÓDPUSZTA (EGY SOMOGY MEGYEI NAGYBIRTOK MAJORSÁGI ÉPÜLETEI ÉS ÉPÜLETTERVEI A XVIII. ÉS XIX. SZÁZADBÓL) BOROSS MARIETTA Szántódpuszta egy a Dunántúl számtalan nagybirtokainak majorjai közül. Múltbeli élete a felszabadulással és az azt követő földreformmal megszűnt, illetve megváltozott. A puszta, melyet az elmúlt évekig a Zamárdi székhellyel működő Magyar Tenger Mg. Tsz hasznosított, mára új funkciót kapott. Birtokosa és hasznosítója, a Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala szakemberek bevonásával azon fáradozik, hogy a puszta épületeit - a hajdani cselédházakat, istállókat, takarmány- és terménytároló épületeket - mint egy letűnt gazdálkodási rend és életforma dokumentumait tudományos hitelességgel mutassa be, és idegenforgalmi látványosságként tárja a látogatók elé. Szántódpuszta épületei - műfajukat tekintve - helyben megőrzött gazdaságtörténeti reliktumok, melyek a puszta közel kétszáz éves fejlődéséről, a gazdálkodás szintjéről, lakóinak életmódjáról vallanak. A lakó- és gazdasági épületek bontatlan egysége, építészeti színvonala és nem utolsó sorban településének kedvező földrajzi helyzete indokolttá tette, hogy az országban elsőként Szántódpusztán legyen a dunántúli majorgazdálkodást bemutató komplex szabadtéri gazdaságtörténeti épületegyüttes. A puszta a felszabadulás előtt is, és ma is a közigazgatásilag a tőle alig i km-re fekvő Zamárdi községhez tartozik. A felszabadulás előtt a pusztának a megközelítése csak dűlőutakon, földutakon volt lehetséges. Nagyjában ugyanazokon, amelyeket a pusztának felmérője, Csissik geometra 1799-ben vetett papírra. 1 A hajdani főközlekedési út - postaút - mely utasait Fokról (Siófokról) vezette Szemesre, Zamárdit elhagyva a Kőhegy-i mély horhosokat átszelve a puszta déli hatáfát érintette. Az első háború előtt a Balaton-part vonalát követve, a hajdani földút helyére kövesút épült. Ez az országút a szántódi berekét megkerülve a szántód-tihanyi révátkelőhelyet érintette, Zamárdi előtt leágazva a hajdani postaútról. Ma igencsak kedvező a puszta megközelítése. Sugáralakban irányítanak az utak Zamárdiba, Balatonföldvárra, Kőröshegyre, a Révhez és a szántódi erdőségekbe. A korszerű M 70-es autóút alig pár méterre épült a hajdani kastélytól, irodáktól és bortároló pincéktől. Vasútállomása Szántód-Kőröshegy 800 méterre vari a puszta központjától. Szántódpusztának a kedvező, bátran mondhatjuk egyedülállóan kedvező földrajzi helyzete, épületeinek bontatlan egysége és archaikus stílusa felkeltette a műemléki és agrártörténeti szakemberek figyelmét. Országos és megyei összefogás eredményeként próbálják - és lehet mondani sikerrel - épületeit a holnapnak átmentve hasznosítani. Bemutatva egy feudálkapitalista mezőgazdasági nagyüzem majorsági együttesét. (I. tábla.) Épületeinek számbavétele és megóvása érdekében az 1950-es évek végén 231