Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Szuhay Péter: Kísérlet Dráva menti történeti csoportok meghatározására

beszélnek magyarul. A század elejétől tehát lassan elindul a változás, illetve az új értékek még a közvélemény tiltakozásai miatt csak a felszín alatt maradnak. A io-30-as évek között azonban a következő jelentős változások történtek meg. Kialakul a teljes kétnyelvűség, a társadalom fiatalabb tagjai a magyar nyelv használatának értékét vallják,

106 míg az idősebbek inkább csak horvátul beszélnek. Elmarad a Szent-Ivánnapi tűzugrás, bisztricai búcsúra járás, nem épül több füstöskonyhás ház, a női öltözködésben a főleg fekete kartonruhák használata polgáriasnak nevezhető viseletet hoz létre, megindul a nagycsalád megszüntetésére törekvő kísérletek sora, elkezdődik a gyermekszám korlátozás. Azt mondhatjuk tehát, hogy a XX. század első felében - a XVII. század végén a Dráva-mente magyarországi részére beköltöző délszláv (főleg horvát) csoportok - nyelvi és kulturális asszimilálódása befejeződik. A főleg a XIX. századbari tapasztalható különbségeket mint a gazdaságból eredő eltéréseket magyaráztuk, és azt állítottuk, hogy a kultúrában mutatkozó két modell e gazdasági különbségekből ered. Annak tehát, hogy a horvát falvakban nem találjuk a paraszti reprezentáció, főleg a XIX. század elején kialakuló formáját, nem etnikus különbségekből következik, hanem azokból a behozhatatlannak bizonyuló hátrányokból, amelyek a beköltöző népességet hátráltatták. E hátrányokból később a nagyobb társadalmi mobilitás következett, ami ezeknek a társadalmaknak a XX. század közepi „életképességét" és kiugrását eredményezte, míg a protestáns egykor gazdag falvak társadalmai eltűntek, kicserélődtek. 218