Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Szuhay Péter: Kísérlet Dráva menti történeti csoportok meghatározására

négy testvérnek feltüntetett férfi is él, a másikban pedig a háztartásfő három fia, és feltehetően azoknak a családjai (2. sz. melléklet A. és В.), Itt egyébként kevés a látványosan nagy háztartások száma.

36 Figyelembe véve a gyermekhalandóság és a korai halálozás gyakoriságát, az egyszerű családháztartások kicsik voltak. Az olyan háztartásban, ahol 7-8 főnél több él, már valószínűsíthető a kiterjesztett családháztartás, vagy a többcsaládos háztartás szisztémája. Ezek a vizsgálatok azonban nehezek, mert a feljegyzések néha következetlenek, és egyik évben a fiúnál, másik évben a testvéreknél tüntetik fel ugyanazt a számot. Egy-egy háztartás sorsát igen tanulságos végigkövetni, itt mindössze csak utalunk erre.

37 Általában az a tapasztalat, hogy a féltelkes jobbágy gazdaságok a feudalizmus során már nem osztódnak tovább és ezekben jóval ritkább is a sokcsaládos háztartás. A családok felnövő férfitagjai közül egy marad a telken, a többiek elölről, gyakran ház és telek nélkül kezdik. Erre egyébként a Berkits nevűek családjai szép példával szolgálnak. E család példája azt is megmutatja, hogy szívós és kitartós munkával és szerencsével a zsellérsorsból még fel lehet jutni a jobbágyok közé. Az egésztelkek osztódása már jóval gyakoribb és természetes folyamat. Az 1801-ben felosztott Berkits Gyula-féle egésztelkes jobbágygazdaság idézhető, ahol a háromfelé menő háztartással a telek csak kétfelé osztódik. A harmadik családfő hazátlan zsellérként, kezdte életét. Darányban a XIX. század elején már jóval-kevesebb a-nagy háztartás, így a későbbi osztódás lehetősége kisebb. Az összeírásokból kimutatható, hogy sok féltelkes gazdaság valamikor egybetartozott, és az osztódás nem régen történt meg. 1767-ben itt 87,2 telekre 102 telkes jobbágy jutott o,86-os telekátlaggal. 1801-ben már 164 gazdaság van, és a telkek száma alig növekszik. 1857-ben a telkes jobbágyok 183-an lesznek, tehát nem nagy az osztódás. Itt kell megjegyezni, hogy Darányban a legmagasabb az egy telekhez járó legelő: 22 hold. Bolhó 43 telekkel szabadult fel, telkenként 13 hold legelővel. Itt 40 házas zsellér volt (szemben a 10 darányival) és 86 telkes jobbágy. Bolhón elsősorban tehát a házas zsellérek száma nőtt és ezzel a népesség elszegényedése indult meg, míg Darányban homogén társadalom maradt, s a zsellérek lényegében eltűntek. Tanulságos a XIX. század első felének néhány szerzőjét megszólaltatni, akik valamilyen formában megemlékeznek Somogyról. Ezek közül egyik legkorábbi és a leggazdagabb anyagot tartalmazó mű Richard Bright az 1810 évek utazásáról írt naplója.

38 A számunkra érdekes országrészen több helyen is járt, egyaránt meglátogatta a csurgói és a csokonyai uradalmat. E falvakon túlmenően említést tesz Taranyról, Bélavárról, Berzencéről és Babócsáról. A Festetichek csurgói uradalmának ismertetése pontosabb, itt a szerző számos részét bejárta a gazdaságnak. „Ezen az egyetlen birtokon a tulajdonosnak nem kevesebb, mint 95 000 hold földje van; ebből 49 000 hold erdő, a többi helyenként legelő, de a zöme gabonatermő szántóföld. A gabona alá való szántás az országban szokásos terv szerint történik. Minden harmadik évben ugart hagynak. De ahol olyan nagy a terület, megesik, hogy a minden hatodik évi trágyázás helyett 20 éves időköz is közbe jön.

39 „Jól lehet a birtok nagyobb részén a szokásos magyarországi rendszerű művelés folyik és a gróf a lehetőséghez képest az angol vetésforgó bevezetésén fáradozik."

40 A parasztoknak ezen a birtokon 485 egész sessió földjük van 14 falura elosztva. Munkájuk összege 50440 nap. Mindegyik parasztnak van 24 hold szántóföldje, 8 vagy 12 hold legelője, azonkívül szabad fahasználata és 8 hektár közös legelője, vagy ehelyett az erdő bizonyos részén sza192