Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Knézy Judit: Paraszti tejfeldolgozás és tejtermékek fogyasztása Somogyban (1850–1945)

16. Itt valószínűleg nemcsak azzal kell számolnunk, hogy a tökmagolaj előállítása kevesebbe került, mint a vajé, hanem egy a középkor óta továbbélő hagyománnyal, nevezetesen, olyan egykori egyházi rendelet késői nyomaival, amely böjtben megtiltotta a vajnak is a használatát. Schräm Ferenc 1961. 274-275. 17. Keleti Károly 1887. 80. 18. Melhard Gyula 1896. 44. 19. Király István 1962. 6. 20. R. Bright utazásai, 1970. 68. 21. SML. Regnicolaris conscriptio. 1828. Csököly. 22. Szakácsi Csorba József 1857. 72. 23. dr. Takáts Gyula, 1934. 38. 24. Adorján Miklós 1884. 89. Adatai azonban nagyrészt korábbi művek átvételei (Fényes Eleké, Csorba Józsefé), s így inkább a XIX. század közepére vonatkozhatnak. 25. Knézy Judit 1977. 25. 26. SML. Nagyatádi cs. kir. járásbíróság iratai 1854. 1. tek. 1-56. Tóth Tamás különválása fiától, Tóth Józseftől, osztálylevél. 27. U. az 2. tek. 280 irat (230-317). 28. SML. Csurgói cs. kir. járásbíróság iratai 1853. 74. sz. 29. SML. Nagyatádi cs. kir. járásbíróság 1854. hagyatéki összeírás - 1 tek. 1-56. 5. sz. 30. Galgóczy Károly 1855. 121. 244. 31. A % számokat Király István 1962. 6. számítása alapján. 32. Király István 1963. 184-5. 33. 1838. szimmentháli és freiburgi fajtákat hoztak Németladra, fríz fajtát 1863-ban Somogysárdra. Tisztavérű tehenészetek voltak Kéthelyen és Felsősegesden is az uradalomban. Gaál László 1973. 54-95. 34. SML. Nagyatádi cs. kir. járásbíróság 1852. Tischler Ábrahám boltos lefoglalt javai. 35. Lásd a 28. jegyzetet. 36. Csorba 1857. 83. 37. Roboz István-dr. Roboz Zoltán 1897. 38. A magyar korona ... 1897. 176. 39. Király István 1962. 47-51. 40. Jansits Endre 1910. 41. Baracsi Mihály így nyilatkozott erről: „1914 után volt tejcsarnok, akkor kevesebbet köpültek." Saját gyűjtés RRM. A. 3568. 42. Csorba József 1857. 30. 43. Néprajzi pályázat RRMA. Régi pásztorélet szokásai. 44. EA 4514 Gerse Lajos, Szita Imre. Táplálkozás Nemesviden 12-13. 45. SML. Nagyatádi cs. kir. járás iratai 1853 (47-199) 57. irat és Igali cs. kir. járás 1853 I-IO. 46. Attól függött, hány tehenet fejtek. Két fejőstehénnél már legalább 10 tejesfazék kellett, akár 10 holdas volt a gazda, akár 50-60. 47. Czugh Dezső 1959. 136-146 pl. de több cikkében ír erről. 48. A felsorolt kisebb fazekasközpontokról nincs részletes feldolgozás. 49. Vázlatos összefoglalás a megye fazekasközpontjairól. Knézy Judit 1972, 71-75., uő. 1975- 91-9550. Knézy Judit 1966. 30. 51. Knézy Judit 1967. 13-16 p. 52. Lásd az 51. jegyzetet. 53. A témakör anyagának gyűjtéséhez rövid kérdőívet küldtünk szét a megyében, melyre szám szerint 20 válasz érkezett be. Egész feldolgozást küldött be Balatonszentgyörgyről Simon József RRMA 3524, Gaál Nagy Gáspárné Szabadiból 1972. 60. Gaálné leírása szerint a Kapós mentén nagyobb gazdáknál a pincelépcsőn álltak a tejesfazekak. 54. Knézy Judit 1973. 212. 55. Megyeszerte ismert jelenség, még ma is látható tehenes-gazdáknál. 56. Belső-Somogy és Zselic favázas lakóházainál van erre példa. 57. Erre már inkább csak emlékezésanyag van. A Rippl-Rónai Múzeum egyetlen ilyen tárgya Kapolyról van 77.11.15 lt. számú „köcsögfa". 58. Ilyen ma is látható a megye csaknem minden községében. 59. Ez ritkább, de akinek van az állítja, hogy biztonságosabb, mint a másik, mert az könynyen billen. 164