Piller Dezső: Szántódpuszta, 1978

I. SZÁNTÓD ÉS KÖRNYÉKÉNEK BEMUTATÁSA, TÖRTÉNETE A FELSZABADULÁSIG Séta a pusztán A 7-es műúton Zamárdi után érjük el a szántódi berek lapályát. Széles rétségek, széltől hajtott nádasok, megdőlt nyárfasorok mögött a Balaton tük­rének csak egy keskeny csíkja látszik. Baloldalt kisebb dombocska emelkedik ki a tájból, tetejét kis kápolna koronázza. Ez Szántódpuszta. Maga a település a domb északnyugati ölé­ben éli a maga megszokott, mindennapi életét. Az útmenti fák, fasorok, szétterülő dombok azonban mindent eltakarnak szemeink elől. Álljunk meg az évszázados faliak alatt, és forduljunk be a pusztára! Idilli környezetben mesebirodalomba lépünk. A puszta érdekes elhelyezésé­vel, eredeti, patinás épületeivel, egész környezetével a hajdani jobbágyvilág nagygazdaságának emlékét őrzi. Balról a klasszicista kastély épületét találjuk, amely a jószágikormány­zók, intézőik lakása volt. A kastély déli szomszédságában nyílik a három hosszú folyosóból álló nagypince, amely a szőlőhegyi dézsmák és uradalmi szőlők borát nyelte el. A kis térség közepén régi kút áll. Hengere durva láncon emelte a csöbröt, mely vizet adott a kastélynak, pincének és a hosszú vályúnak. Menjünk a major közepe felé. Balról vaskos, tömör falú épület terpesz­kedik. Vas ajtaja elárulja, hogy ez a magtár. Két szinten tároltok benne gabonát. Tovább menve, kissé beljebb az úttól széles cselédlakás búvik meg az akáclombok között. Bolthajtásos, nádfedelű épület. Nagyméretű közös kony­hájában valamikor nyolc jobbágyasszony hajladozott a sorozott tűzhelyek körül, hogy övéinek meleg ételt készítsen. Négy nagy szobájában nyolc ösz­szeköltöztetett jobbágy vagy cseléd családja lakott. A következő, hosszú épület a csőszház. Nád fedelű, hajdan hat család­nak nyújtott menedéket. E házak előtt kiskertek voltak elkerítve, mogyoróvesszőből állított kerí­téssel. Faházak, „kóterek", azaz dorongfából készített szellős kamrácskák, földbe süllyesztett baromfióldk, favágó tuskók mindenfelé. A domb emelke­dőjénél a múlt század közepe táján földbe vájt és téglával kibélelt 14 bur­gonyáspince sorakozik. Nemrég mindegyiknek ajtaján lakat, mert mindnek külön gazdája volt. A közös sertésólak romjai is a közelben vannak. Jobbra egy kis emelkedőn felérünk a major tágas, központi térségére. Hatalmas homokkő tömbök állnak az út mellett. Ezeket pár éve túrta ki a gép a földből, mikor a majorudvaron levő ősi trágyadomb helyét földdel betemették. ­7

Next

/
Oldalképek
Tartalom