Piller Dezső: Szántódpuszta, 1978

cselédházak keleti előterét; harmadiknak a négyszögletes, valódi majorud­vart, a közös kemencével; negyediknek a kasznárlakás előtti teret; ötödik­nek az ökör- és tehénistállók széles udvarát; hatodiknak pedig a hosszú paj­taépület előterét. 3. Célszerű megoldás. Szántódpuszta felépítésében egyik fő elv volt a célszerű megoldásra való törekvés. A gazdaság első vezetői, a bérlők, később tanult jószágkormányzók, intézők, sőt néha a főapátság is igyekezett a ma­jorságot célszerűen továbbfejleszteni. Ennek a törekvésnek legszebb példája Bresztyenszky apát munkássága. Hogyan érvényesül a célszerűség elve a szántódi építkezéseken? a) Az elhelyezésben: — az egész település nagyjából egyenletes fenn­síkon terül el, a csapadékvíz lefolyik; — a kápolnát a birtok jellegének megfelelően és az esztétikai szempon­tok figyelembevételével a dombtetőre építik; — a majorból három út is vezet kifelé; — a vízellátást a major északi részén, középen és a nyugati szélen ásott kutak biztosítják; — a lakások a trágyadomboktól távolabb épültek; — az istállók dél felé, keletre vagy nyugatra néznek, figyelembe véve az itt szokásos, dühöngő északi szelet; — a kastély közelébe építik a legnagyobb értéket jelentő borpincét és magtárat; — a górét és a majorudvart a gazda konyhájának egy ablakából ellen­őrizheti; — a jószágkormányzó, intéző lakása csendes, árnyas helyen épül; — a mesteremberek, iparosok külön cselédházban élnek; — a pásztorok a mezőszélhez közel laknak; — a nyugati rész lakóházaihoz közös kemence épül; — a szérűskert és pajta a tűzveszély elkerülése végett távolabb kerül; — a parádéskocsis lakása és a lovak az intézői lakás közelében vannak; — az egyenlőség és a közös szolgálat figyelembevételével a cselédek egységes burgonyapincét, sertésólat és ezek tetején elhelyezett baromfiólat kapnak. b) A megoldásban: — a cselédséget kevesebb, de nagyobb házakban helyezik el, egy-egy házban 6-8 család lakik; — a téglaboltozatú házak, istállók nyáron hűvösek, télen melegek; — a téglapincék, ólak megoldása jó; — a kormányzói lakás tágas, kellemes, vendégfogadásra is alkalmas; — a kétfolyosós kukoricagóré alját szekér- és kocsiszínnek képezték ki; egy tető két értéket takar: terményt és felszereléseket; — a magtárat északi fronttal építik, dél felől pedig vaslemezek védik az ablakokat a felmelegedéstől; — a nagypince bejárata északra nyílik, megfelelő földréteg biztosítja a 14 fokos állandó (téli-nyári) hőmérsékletet. Ha ezekhez még hozzávesszük az egyéb gazdasági és esztétikai megol­dásokat: az utak állandó rendben tartását, fásítását, az útszegélyek díszbok­rokkal, sövényekkel való beültetését, a cselédlakások környékének fásítását, 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom