Piller Dezső: Szántódpuszta, 1978

A puszta belseje: a pásztorház és a mesteremberek háza A 7-es műúton ma már kerékpárosok, lóvontatású szekerek, kocsik és lassú járművek nem közlekedhetnek, a csordákat pedig örökre eltiltották a műút használatától. 2. A tágas, ligetes elhelyezés egyedülálló. Ha nyáron megyünk be a pusztára, mindjárt szemünkbe ötlik a tágas, ligetes elhelyezés. Hely volt bő­ven, hiszen a major 10-12 épületével egy volt falu helyét kellett betölteni. A puszta létrehozói, fejlesztői ki is használták ezt a lehetőséget. A főúttól nyugatra alakították ki a tágas, négyszögletes majorudvart. Ennek északi oldalán áll a lóistálló. Nyugati peremén van az „iparosok há­za" vagy másképpen „mesteremberek háza". Délen a „pásztorház", a „kö­zös kemence" és a ,.gazdalakás" épülete helyezkedik el. A pásztorházon túl, nyugatra van a „kasznárlakás", a hajdani birka­akól helyén. Majd a sertésólak következnek, ezek előtt pedig a szérűskertek. A gazdalakástól délre, hátát az északi szélnek fordítva épült föl az ökör­istálló. Tágas, dél felé néző udvarán kényelmesen mozoghattak a jószágok. A szérűskert keleti oldalán áll a hosszú pajta. A melléképületek közül megemlítendő még a 6-8 lakásos cselédházak­hoz tartozó „cseléd-pincesor", melyet a domb aljába vágtak. Az ezzel ke­resztirányban megépített „közös sertésólak" jó része ma már romos állapot­ban van. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom