Piller Dezső: Szántódpuszta, 1978

Ezekből következik: 1. Királyi udvarnok-népek szántóföldje és faluja volt, amely a körülötte levő erdőségekkel, nádasokkal, gyümölcsösökkel, a falu népével együtt királyi adományként a tihanyi apátság javait gyarapította. 2. A névben szereplő „d" kicsinyítő helynévképző azt bizonyítja, hogy igen régi, magyaros névadásról van szó. A vidéket magyar törzsi népek szállták meg és nevezték el. A környék helynevei is magyar településekről tesznek tanúbizonyságot (Ádánd, Endréd, Zamárd, Boglárd, Karód, Almád, Fonóid. Füred, őszöd stb.). 3. A puszta a névben azt jelenti, hogy az Árpád-korban virágzó falucska nem bírta ki a török idők viszontagságait, elpusztult, pusztává lett. 1715ben ugyan újra betelepítették, de az urasági birtok jdlege miatt faluvá többé nem fejlődhetett. Az apátság a török uralom alatt birtokainaik 9/10-ed részét elvesztette. Szántódot közelsége és jó fekvése miatt a megmaradt birtokok központjává fejlesztették ki. Szántód környéke Külső-Somogy dombvidékéhez tartozik. A Tihanyi félszigettel együtt a Balaton vidék legváltozatosabb tája ez. Északon, mély törésvonal mentén helyezkedik el a Balaton. Az északról jövő szél megtorpan a szirteken, ereje meggyengül, szélárnyékot csap a tó vizére. A szélárnyékban nem képes a víz a benne levő homokot, iszapot egészen a somogyi partig szállítani, hanem előbb lerakja azt. Ehhez a lerakott törmelékhez az újabb hordalékot a keleti, de főleg a nyugati viharok szállítják. így épülhetett fel az a turzásháromszög, ami a Rév, Zamárdi és Szántódpuszta között terül el. A turzás és a félsziget a Balaton víztükrét mintegy ötödrésznyire szorítja össze. A turzás belsejéből, régebben a Balaton öbleiként szolgáló területről a hullámzó vizet a múlt században csapolták le. A lapályból fokozatosan kiemelkedő hullámos, szélbarázdákkal tagolt felszínt gazdag pannon-rétegek takarják. A mélyben, 180—200 m mélységben mindenütt kristályos kőzet, a gránit a biztos alap. Hatalmas »tömegét a földrengés sem tudja megmozgatni. A gránitra évmilliós rétegek települtek. A Pannon-tenger csigavázas mészkőrétegei 40—50 m mélységben mindenütt megtalálhatók. A mészkőrétegre vörös kavics, vörös homok, zöld homok, majd sárga homok telepedett. E rétegek közé a víz szeszélyes játékkal keskeny, szürke agyagcsíkokat vagy vastagabb vályog- és agyagpadokat rakott.

2 A felszínt - a mocsaras rész kivételével - mindenütt az évezredek porából képződött kitűnő termőföld, a lösz borítja. A szélbarázdák szélesen vágódtak be a felszíni rétegekbe és változatossá teszik a vidék arculatát. A térszín legmagasabb formái az erdővidéken emelkednek ki. Magát a szántódi dombot a szél a mélyben rejtőző homokkő-vázra építette fel. A dombocska északi lába a mocsárba süllyed, dél felé pedig összefüggésben van a pannon-rétegekkd. E rétegek adják az egész határban a gabonatermesztésre oly kitűnő szántóföldeket. A domb északnyugati és déli lankás előtere kitűnő lehetőséget nyújtott az emberi letelepedésre. A víz és a mocsár három oldalról is védte a terü13